Bővebb ismertető
Nem pragmatikus történetet akarunk olvasóink kezébe adni. Hanem az ezeréves magyar civilizáció eredményeit terjesztjük összefoglaltan az érdeklődők elé. Ennek a könyvnek nincs más célja, mint az, hogy hű tükörképet adjon a magyarságról, sokszázados munkájáról a múltban és törekvéseiről a jelenben. Hogy a maga valóságában ismertesse hazánkat, egyúttal önismeretül szolgáljon magunknak. Semmit sem akarunk szépíteni, de torzítani sem engedünk.
Azt akarjuk megvilágítani, hogy ezeréves nemzet él a Duna-Tisza mentén, a Kárpátok és az Adria közén, melynek különleges és eredeti civilizációja van; amely történelmi hivatásának tudatában rendületlenül folytatja ezeréves életét; amely tudja, hogy a sors olyan feladatokat szánt neki, melyeket csak ő végezhet el és melyeket helyette más nem teljesíthet. Jelszava: béke és bizalom, útja: a haladás. Eszköze: a munka, útmutatói: hit, erkölcs és hazafiság.
A sokszázados magyar civilizációnak ebben a könyvben feltárt eredményei önérzettel tölthetik el a magyar ember kebelét. Mert a könyv minden lapja arról tanúskodik, hogy nem hiába élt ezen a szent földön egy évezreden keresztül a magyar nemzet. Hogy szakadatlanul tett, alkotott, gyarapított. És pedig annak ellenére, hogy a sors a népek országútjára, olyan helyre állította, ahol a nyugodt fejlődésnek vajmi kevés tényezője állott rendelkezésére, ellenkezőleg folytonos küzdelmet kellett vívnia a beolvasztó törekvések ellen, amelyek hol Nyugat, hol Kelet felől, hol mindkét oldalról állandóan fenyegették és fenyegetik.
Író, irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár. Budapesten született 1901-ben. A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett, majd a bölcsészkaron szerzett magyar-német-angol szakos tanári diplomát.
1928-tól a Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskolában tanított. 1933-ban a Magyar Irodalomtudományi Társaság elnökévé választották. 1937-ben a szegedi egyetem habilitált magántanára lett. A Nyugat, a Magyar Csillag, az Ezüstkor, a Magyar Nemzet és az Új Idők alkotói körébe tartozott. 1943-ban munkaszolgálatra vitték Fertőrákosra, majd Balfra. Embertelen körülmények között halt meg Balfon, 1945-ben, jeltelen tömegsírba temették.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
A királyné nyaklánca (1957), Száz vers (1957), Utas és holdvilág (1959), Magyar irodalom történet (1959), A varázsló eltöri pálcáját (1961), A világirodalom története (1962), A Pendragon legenda (1962), Szerelem a palackban (1963), VII. Olivér (1966), Gondolatok a könyvtárban (1971), Naplójegyzetek 1914-1939 (2001), Hétköznapok és csodák (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák - I. kötet Világirodalom, 2002), Mindig lesznek sárkányok (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák II. kötet - Magyar irodalom, 2002), A kétarcú hallgatás (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák III. kötet Vegyes tárgyú írások, 2002), Budapesti kalauz marslakók számára (2005), A Harmadik Torony (2007), A Martian's Guide to Budapest - Len Rix fordítása (2015)
Díjai
Baumgarten-díj (1935, 1937)