kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![A. de Lapradette - A magyar művelődés története I-II. [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/91/4637091.jpg "A. de Lapradette - A magyar művelődés története I-II. [antikvár]")
A magyar művelődés története I-II. [antikvár]
A. de Lapradette, André Mourois, Anna főhercegnő, Apponyi Albert, Balassa József, Balogh Jenő, Berzeviczy Albert, Bodor Antal, Bud János, Charles Dupuis, Cholnoky Jenő, Császár Elemér, Divald Kornél, Eckhardt Tibor, Eckhart Ferenc, Eöttevényi Olivér, Fenyő Miksa, Földes Béla, Gárdonyi Albert, Gerevich Zoltán, Gratz Gusztáv, gróf Teleki Sándorné, Győrffy István, Győry Tibor, Hankiss János, Henri de Jouvenel, Hevesi Sándor, Horváth Jenő, Hubay Jenő, Illés József, Jean Tharaud, Jéröme Tharaud, József főherceg, Jules Romains, Klebelsberg Kuno, Kolosváry Bálint, Kornis Gyula, Lajtha László, Louis Villot, Lukács György, Magyar Pál, Márkus László, Maróczy Géza, Mező Ferenc, Mikszáth Kálmán, Mutschenbacher Emil, Nagy József, Naményi Ernő, Pakots József, Paul de Montfort, Pivány Jenő, Praznovszky Iván, Ranschburg Viktor, Ravasz László, René Brunet, Rózsaffy Dezső, Sebestyén Károly, Serédi Jusztinián, Stark Lipót, Szerb Antal, Szterényi József, Várhidy Lajos, Varju Elemér, Vass József, Vészi József, Viski Károly, Wlassics Gyula, Ybl Ervin, Zelovich Kornél
Nem pragmatikus történetet akarunk olvasóink kezébe adni. Hanem az ezeréves magyar civilizáció eredményeit terjesztjük összefoglaltan az érdeklődők elé. Ennek a könyvnek nincs más célja, mint az, hogy hű tükörképet adjon a magyarságról, sokszázados munkájáról a múltban és törekvéseiről a jelenben. Hogy a maga valóságában ismertesse hazánkat, egyúttal önismeretül szolgáljon magunknak. Semmit sem akarunk szépíteni, de torzítani sem engedünk.
Azt akarjuk megvilágítani, hogy ezeréves nemzet él a...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
15000 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Nem pragmatikus történetet akarunk olvasóink kezébe adni. Hanem az ezeréves magyar civilizáció eredményeit terjesztjük összefoglaltan az érdeklődők elé. Ennek a könyvnek nincs más célja, mint az, hogy hű tükörképet adjon a magyarságról, sokszázados munkájáról a múltban és törekvéseiről a jelenben. Hogy a maga valóságában ismertesse hazánkat, egyúttal önismeretül szolgáljon magunknak. Semmit sem akarunk szépíteni, de torzítani sem engedünk.
Azt akarjuk megvilágítani, hogy ezeréves nemzet él a Duna-Tisza mentén, a Kárpátok és az Adria közén, melynek különleges és eredeti civilizációja van; amely történelmi hivatásának tudatában rendületlenül folytatja ezeréves életét; amely tudja, hogy a sors olyan feladatokat szánt neki, melyeket csak ő végezhet el és melyeket helyette más nem teljesíthet. Jelszava: béke és bizalom, útja: a haladás. Eszköze: a munka, útmutatói: hit, erkölcs és hazafiság.
A sokszázados magyar civilizációnak ebben a könyvben feltárt eredményei önérzettel tölthetik el a magyar ember kebelét. Mert a könyv minden lapja arról tanúskodik, hogy nem hiába élt ezen a szent földön egy évezreden keresztül a magyar nemzet. Hogy szakadatlanul tett, alkotott, gyarapított. És pedig annak ellenére, hogy a sors a népek országútjára, olyan helyre állította, ahol a nyugodt fejlődésnek vajmi kevés tényezője állott rendelkezésére, ellenkezőleg folytonos küzdelmet kellett vívnia a beolvasztó törekvések ellen, amelyek hol Nyugat, hol Kelet felől, hol mindkét oldalról állandóan fenyegették és fenyegetik.
Termékadatok
Cím: A magyar művelődés története I-II. [antikvár]
Szerző:
A. de Lapradette
,
André Mourois
,
Anna főhercegnő
,
Apponyi Albert
,
Balassa József
,
Balogh Jenő
,
Berzeviczy Albert
,
Bodor Antal
,
Bud János
,
Charles Dupuis
,
Cholnoky Jenő
,
Császár Elemér
,
Divald Kornél
,
Eckhardt Tibor
,
Eckhart Ferenc
,
Eöttevényi Olivér
,
Fenyő Miksa
,
Földes Béla
,
Gárdonyi Albert
,
Gerevich Zoltán
,
Gratz Gusztáv
,
gróf Teleki Sándorné
,
Győrffy István
,
Győry Tibor
,
Hankiss János
,
Henri de Jouvenel
,
Hevesi Sándor
,
Horváth Jenő
,
Hubay Jenő
,
Illés József
,
Jean Tharaud
,
Jéröme Tharaud
,
József főherceg
,
Jules Romains
,
Klebelsberg Kuno
,
Kolosváry Bálint
,
Kornis Gyula
,
Lajtha László
,
Louis Villot
,
Lukács György
,
Magyar Pál
,
Márkus László
,
Maróczy Géza
,
Mező Ferenc
,
Mikszáth Kálmán
,
Mutschenbacher Emil
,
Nagy József
,
Naményi Ernő
,
Pakots József
,
Paul de Montfort
,
Pivány Jenő
,
Praznovszky Iván
,
Ranschburg Viktor
,
Ravasz László
,
René Brunet
,
Rózsaffy Dezső
,
Sebestyén Károly
,
Serédi Jusztinián
,
Stark Lipót
,
Szerb Antal
,
Szterényi József
,
Várhidy Lajos
,
Varju Elemér
,
Vass József
,
Vészi József
,
Viski Károly
,
Wlassics Gyula
,
Ybl Ervin
Zelovich Kornél
Kiadó: Pantheon Kiadás
Kötés: Aranyozott kiadói egész vászonkötés
Méret: 180 mm x 260 mm
Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Író, irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár. Budapesten született 1901-ben. A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett, majd a bölcsészkaron szerzett magyar-német-angol szakos tanári diplomát.
1928-tól a Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskolában tanított. 1933-ban a Magyar Irodalomtudományi Társaság elnökévé választották. 1937-ben a szegedi egyetem habilitált magántanára lett. A Nyugat, a Magyar Csillag, az Ezüstkor, a Magyar Nemzet és az Új Idők alkotói körébe tartozott. 1943-ban munkaszolgálatra vitték Fertőrákosra, majd Balfra. Embertelen körülmények között halt meg Balfon, 1945-ben, jeltelen tömegsírba temették.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
A királyné nyaklánca (1957), Száz vers (1957), Utas és holdvilág (1959), Magyar irodalom történet (1959), A varázsló eltöri pálcáját (1961), A világirodalom története (1962), A Pendragon legenda (1962), Szerelem a palackban (1963), VII. Olivér (1966), Gondolatok a könyvtárban (1971), Naplójegyzetek 1914-1939 (2001), Hétköznapok és csodák (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák - I. kötet Világirodalom, 2002), Mindig lesznek sárkányok (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák II. kötet - Magyar irodalom, 2002), A kétarcú hallgatás (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák III. kötet Vegyes tárgyú írások, 2002), Budapesti kalauz marslakók számára (2005), A Harmadik Torony (2007), A Martian's Guide to Budapest - Len Rix fordítása (2015)
Díjai
Baumgarten-díj (1935, 1937)
1928-tól a Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskolában tanított. 1933-ban a Magyar Irodalomtudományi Társaság elnökévé választották. 1937-ben a szegedi egyetem habilitált magántanára lett. A Nyugat, a Magyar Csillag, az Ezüstkor, a Magyar Nemzet és az Új Idők alkotói körébe tartozott. 1943-ban munkaszolgálatra vitték Fertőrákosra, majd Balfra. Embertelen körülmények között halt meg Balfon, 1945-ben, jeltelen tömegsírba temették.
A Magvető Kiadónál megjelent művei
A királyné nyaklánca (1957), Száz vers (1957), Utas és holdvilág (1959), Magyar irodalom történet (1959), A varázsló eltöri pálcáját (1961), A világirodalom története (1962), A Pendragon legenda (1962), Szerelem a palackban (1963), VII. Olivér (1966), Gondolatok a könyvtárban (1971), Naplójegyzetek 1914-1939 (2001), Hétköznapok és csodák (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák - I. kötet Világirodalom, 2002), Mindig lesznek sárkányok (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák II. kötet - Magyar irodalom, 2002), A kétarcú hallgatás (Összegyűjtött esszék, tanulmányok, kritikák III. kötet Vegyes tárgyú írások, 2002), Budapesti kalauz marslakók számára (2005), A Harmadik Torony (2007), A Martian's Guide to Budapest - Len Rix fordítása (2015)
Díjai
Baumgarten-díj (1935, 1937)
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............