A Magyar Tudományos Akadémia tevékenysége a nyolcvanas években [antikvár]

Az elmúlt évtizedekben megszoktuk, hogy gazdasági-társadalmi fejlődésünket előre elkészített és törvényerőre emelt tervek irányítják. A hetvenes évek elejétől a tudományos kutatás és fejlesztés alakítását, várható fejlődését ugyancsak tervekben rögzítettük. Így történt ez napjainkban is, amikor a kutatásirányításban érdekelt szervek a VI. ötéves népgazdasági tervhez igazodva elkészítették a kutatás és fejlesztés (K+F) ötéves (1981-1985-re szóló) tervét. Mindezek mellett - és elsősorban a tudományos kutatóknál - burkoltabb vagy nyíltabb fogalmazásban ott él a kérdés: lehet-e előre elkészített tervek alapján kutatni, lehet-e szinte óráról órára változó világunkban öt esztendőre előre tervezni? Ha erre a szónoki kérdésre "igen"-nel válaszolunk, az nem egyszerűen a szocialista állam építésére vonatkozó tudományos koncepció elfogadásából következik, hanem abból az immár emberöltőnyi tapasztalatból, amely Magyarországon és külföldön e téren felhalmozódott. Tervezni lehet, sőt kell, de a társadalomfejlesztési tervek ma már - éppen a hazai és a nemzetközi tapasztalatok tanulságainak felhasználása alapján - nem merev és megváltoztathatatlan utasítások együttesét jelentik. Nem, a terveket - beleértve a társadalomfejlesztés alapját jelentő ötéves népgazdasági terveket is - ma már úgy jellemezhetjük, mint a céloknak és az elérésüket szolgáló cselekvéseknek a változó körülményekhez igazodó, rendszeresen megújuló, összefüggő rendszereket.