A sikeres Magyarországért [antikvár]

előszó A harmadik évezred kapujában és a globális információs társadalom küszöbén minden korábbit felülmúló kihívásokkal kell szembenéznünk. Hogyan tudunk helytállni a jövőben a világ versengő országai között? Mit tehetünk és mit tegyünk, hogy a harmadik évezred sikeres nemzetei közt legyünk? Milyen legyen a XXI. századi sikeres magyar stratégia? Ezekre a sorskérdésekre keresték a válaszokat 1996. június 17-én és 18-án a Millecentenáriumi Tudóstalálkozón a világ különböző országaiból hazajött és itthon élő magyarok. Ezer éves léptékkel tekintve vissza és előre, láthatóvá vált a honalapítók kora és a mi korunk, a magyarság X. és XX. századi helyzete közötti történelmi analógia. Elődeink a X. század végén egy új évezred küszöbén álltak és egy új társadalmi rendszerbe felemelkedés volt a történelmi feladat. Akkor sikerrel vizsgáztak. Évezred múltán, a XX. század végén újra egy új évezred és egy új társadalom küszöbén állunk mi is, mai magyarok. De mostani helyzetünk nemcsak hasonló az ezer évvel ezelőttihez. Sokkal hatalmasabb a kihívás. Akkor az európai földműves társadalomhoz kellett felzárkózni, most az európai integráción túl a globális információs társadalomhoz is. Akkor mások által kifejlesztett rendszerbe kellett a magyarságnak beilleszkedni, átvételre, kész minták követésére volt módja. Most egy születő új világ küszöbén állunk, melyhez nincs kész minta sehol a Föld kerekén. Világviszonylatban is újat kell teremteni. A honalapításkor, de még száz éve, a millennium idején is relatíve gazdagabb volt az ország. Most anyagilag sokkal szegényebbek vagyunk. Ám ahol a szükség, ott a segítség. A születő információs társadalomban a szellemi tőke a fő stratégiai erőforrás. A jövő társadalma tudásközpontú társadalom. A kiművelt emberfők sokasága a legfőbb nemzeti vagyon. És ebben gazdagok vagyunk. A teremtő szellemet emeltük ki a Tudóstalálkozó mottójául választott Bolyai-idézettel is: „ már most nem durva erővel, hanem műveltséggel kell ügyekeznünk ki-tűnni, s lehet nem csak elérnünk, hanem el is hagynunk más már rég-óta messze előre rugaszkodott nemzeteket, azoknak dicső példát adván " A Bolyaiak és Eötvösök hazája Nobel-díjasok sorát adta a világnak, és a magyar iskolákban kapta tudása és embersége alapjait a most kibontakozó globális informatikai forradalom számos úttörője. Globális a feladat, de globális a magyarok jelenléte a tudomány művelésében is.