Bővebb ismertető
Bevezetés.
Ha vizsgálat tárgyává tesszük azt a hatalmas irodalmat, amely a székely-kérdés körül keletkezett, igen érdekes megállapításokat szürhetünk le belőle: Eltekintve attól, hogy a kérdés körül napvilágot látott történeti tanulmányok egymással annyira ellentétes és oly sokféle felfogást tükröznek vissza, van egy igen jellemző disztinkció, melynek segítségével a kérdés irodalmának anyagát határozott formában ketté lehet választani. A nemzeti krónikákban megőrzött, de rendkívül bonyolult, nemzetünk történetének legkevésbbé ismert korszakában kikristályosodott őshagyomány az, ami körül ezek a mélyreható ellentétek kitermelődtek, oly annyira, hogy már úgy látszott, hogy az egész kérdés a hagyomány-pártolók és a hagyomány-tagadók meddő vitájában fog ellaposodni, anélkül, hogy maga a kérdés érdemben megoldást nyerne. Az egyik oldalról ugyanis elvetettek minden olyan elgondolást, ami a hagyomány, illetve a nemzeti krónikák írott betűivel nem volt alátámasztható, a másik oldalról pedig a hagyományt, illetve a nemzeti krónikákat, mint minden alap nélkül keletkezett mende-mondát figyelemre sem méltatták és ezektől teljesen függetlenül, a nyelv és néhány későbbi évszázadból eredő történeti adat alapján igyekeztek a kérdésben világosságot deríteni.