A tudástársadalom kiépítésének forrásai Magyarországon [antikvár]

A kutatás a magyar tudástársadalom külső és belső forrásait vizsgálta az 1990-es évtized végén. Kiindulópontunk az volt, hogy a tudástársadalom kiépülése akkor indul meg Magyarországon, ha a képességek és készségek jövedelmekben való elismerése, az új tudás iránti gazdasági igény, valamint a tehetségek érvényesülése jellemző az évtized végére kialakult új magyar gazdasági szerkezetben. Kutatásunk először a globális és európai térszerkezet új vonásait tárja fel. A globális és európai gazdasági minták azt mutatják, hogy a tudástársadalom kiépülése a városokra, különösen pedig a globális városokra koncentrálódik. Azt kerestük, hogy Magyarországon vannak-e olyan városi övezetek, amelyek rákapcsolódhatnak a globális városok gyűrűjére. Különösen Budapest és régiója fontos kutatásunk szempontjából, mert feltételeztük, hogy ebben a 2,5 millió lakosú övezetben koncentrálódhatnak a magyar tudástársadalom tevékenységei, vállalkozásai és munkavállalói. Ezt követően vizsgáltuk a hazai térszerkezet változásait az 1990-es évtizedben. Miután a tudástársadalom minden gazdasági térben erősen koncentrált, ezért érdekes az az új térszerkezet, amely Magyarországon az évtized végére kialakult. Elemeztük az évtized nyertes és vesztes településeit, amelyek egyben a hazai tudástársadalom kiépülésének vagy elmaradásának példáit is jelentik. Magyarország a teljes jogú európai uniós integráció küszöbére érkezett, a csatlakozás várhatóan olyan időpontban megy végbe, amikor az Európai Unió (EU) belső támogatási politikája és a források struktúrája a maihoz képest jelentősen megváltozik. Az EU támogatási politikájának új filozófiája a termékelv helyett a területi elvre helyezi a hangsúlyt. A magyar gazdaság térszerkezetének pontos ismerete, a változások iránya és sebessége döntő lesz az uniós támogatási források megszerzésében. Ebből kiindulva elemzi kutatásunk az európai térszerkezetbe integrálódó új magyar térszerkezetet, és vizsgálja a hazai térszerkezet összefüggéseit a tudástársadalom kiépülésével. A közgazdasági elmélet legfrissebb irányát is bekapcsolva kutatásunkba, a tudás, a tehetség és az erkölcs szerepét elemeztük a tudástársadalom felépülésében. Az találtuk, hogy az erkölcsnek döntő szerepe van abban, hogy a tudás és tehetség milyen eredménnyel érvényesül, és pozitív vagy negatív előjellel járul-e hozzá a tudástársadalom értékeihez.