A világtörténet alapvonalai [antikvár]

A VILÁGTÖRTÉNET ALAPVONALAINAK első kiadását 1918-1919-ben írtam meg. Illusztrált füzetekben adtam ki és aztán könyvformában, alaposan átnézett és kijavított kiadásban 1920-ban jelent meg. Újabb alapos átvizsgálás és átírás után 1923 januárjában jelent meg a következő kiadása s ez a mostani kiadás is átformált, számos újonnan megírt fejezettel gazdagított kiadás. Az első illusztrált kiadás a szükség és bomlás korszakában készült, mely közvetlenül a háborúra következett s ez az új kiadás sokkal gazdagabb illusztrációkban. A szó legteljesebb értelmében vett képes világtörténet. Számos ok indította e könyv íróját arra, hogy 1918-ban egy világtörténet megírásába vágja a fejszéjét. A nagy háborúnak ez volt utolsó, legfáradságosabb, legkeservesebb esztendeje. Mindenfelé szokatlan nélkülözéseket szenvedett az ember, mindenfelé gyásznak volt tanuja. Az emberek érezték, hogy válság következett be a világ dolgaiban. A halottak és csonkák száma milliókra rúgott már. S az emberek sokkal fáradtabbak és csüggedtebbek voltak, semhogy e bonyodalmas lehetőségeknek szemébe nézzenek. S még azt sem tudták biztosan, vájjon a civilizáció rombadőlte vár e reájok, vagy az emberi társadalmak történetének új szakasza. Az emberek a dolgoknak csak e szimpla változatait ismerték fel s görcsösen ragaszkodtak a reményhez. Széltében-hosszában vitatták ugyan a világpolitika új elrendezésének lehetőségeit, a háború kiirtása céljából alapított világszövetséget, népek és nemzetek szövetségét. Minden ember «nemzetközileg gondolkozott» vagy legalább is igyekezett így gondolkodni.