Archivariorum historicorumque magistra [antikvár]

Előszó Archivariorum historicorumque magistra. Levéltárosok és törtér\észek nieste-re: Bak Borbála. Ünnepi kötetünk, bár az alcímben ez külön nem szerepel, valójában kettős évfordulóra készült. Egyrészt Bak Borbála hetvenedik születésnapja alkalmából, másrészt - és ez talán még fontosabb - negyven évnyi oktatói munkája tiszteletére. Tanítványai és pályatársai a Tanárnőt sokféle, mégis a közös, tőle tanult szakmódszertani és forrástani igényességben összetalálkozó tanulmánnyal köszöntik, amelyek így közvetve őt magát is bemutatják. A kötet ugyanis az általa kutatott és tanított nagyobb témakörök szerint tagolódik: 1. történeti földrajz, topográfia és térképhasználat; II. forrásolvasás, forráskiadás, forrásértelmezés; IIL történeti segédtudományok; IV. magyarországi intézmény- és társadalomtörténet. A tematikus emlékkönyv egyes részein belül a tanulmányok időrendben követik egymást, így Bak Borbála korszakokat átívelő érdeklődését, egyúttal a magyarországi kora újkori történelem iránti különös figyelmét is tükrözik. A szerzők mindegyikét kértük, hogy a tematikus blokkokhoz igazodjanak, mégis a kötet folyamatosan, lassanként formálódott azzá, amit az olvasó a kezében tart. A Tanárnő számára egyesek olyan témákat tartogattak, amelyek saját oktatói tevékenységük során kristályosodtak ki, a tanítás „melléktermékei". Mások gyakorló levéltárosokként az általuk gondozott, kutatott forrásanyagot szólaltatják meg. A forrásközléseket, prozopográfiai, intézménytörténeti és egyéb alapkutatásokat közreadó tanulmányokat is nagy örömmel vettük, hiszen a Tanárnő számára is éppen ezek a - mások által olykor lenézett - „segéd"-tudományok a legkedvesebbek. Véletlenszerűen alakult ki, ám a kötetet erősíti, hogy több szerző is a horvát-szlavón területek története felé fordult. Mások - szintén a kötet javára - a Habsburg Monarchia egészére és a tágabb közép-európai térségre tekintenek ki. Többen pedig a hazai forrásanyag mellett bőséges külföldi, elsősorban bécsi, de emellett vatikáni, római és más itáliai levéltárak anyagát is használták. A szerkesztés során a tanulmányokat a kötet kohéziójának érdekében igyekeztünk formailag egységesíteni. A szöveg és a jegyzetapparátus egységesítése ellenére tiszteletben tartottuk a tanulmányok bizonyos