Bevezetés az afrikanisztikába [antikvár]

BEVEZETÉS A "harmadik világ" kifejezés viszonylag ujkeletü, bonyolult fogalmat takar. Az európai tőkés országok évszázados gyarmatbirodalmainak az utóbbi évtizedekben lezajlott teljes felbomlása gyökeresen uj világpolitikai helyzet kialakulásához vezetett. A nemzetközi diplomáciai, politikai, kereskedelmi, gazdasági és kulturális élet szinterén egymás után jelentek meg a korábbi gyarmatokból létrejött uj fiatal országok képviselői. Ázsia, Afrika, Latin-Amerika, valamint a Csendes-óceán népei az önálló állami élet korszakába léptek. Legtöbbjük számára teljesen járatlan volt ez az ut, de még a korábbi történelmi korszakokban önálló államisággal rendelkezett országok -- sokszor csak országrészek — számára is nagyon nehezen leküzdhető akadályokat jelentett a 20. század második felére jellemző világrendbe való beilleszkedés. A fentiekben emiitett országoknak ebből a helyzetéből ered részben az a terminológiai zűrzavar is, amely a világpolitika porondján való megjelenésüktől mind a mai napig jellemző helyük és jellegük meghatározásakor. Eleinte "fejlődésükben visszamaradt országok"-ról beszéltünk. Ez a meghatározás azonban nehézkes, nem egyértelmű és a — sokszor még politikai vezetésük terén is — emocionális beállítottságú fiatal országok esetében bántó is volt. Helyét rövidesen elfoglalta a máig gyakran előforduló, s a körülményeknek sokkal inkább megfelelő "fejlődő országok" fogalma. Ez a meghatározás is túlságosan tág értelműnek bizonyult.! Nem fejezte ki azt az erőteljes polarizálódást, amely az eddig hagyományosan csak keleti—nyugati tömbökre oszló világot három markánsan elhatárolható szférára tagolta. A nemzetközi politikai, és ezen belül is főleg a gazdaságpolitikai gyakorlatban megjelent az iparilag fejlett "északi" és az iparral alig rendelkező "déli" országok fogalompárosa. Ezzel párhuzamosan, mintegy egyidejűleg bukkant fel a ma már közszájon forgó "harmadik világ" terminus technicus. A fogalom mögött meghúzódó gyakorlati valóság azonban annyira sokrétű és bonyolult, hogy magát a terminust csak bizonyos korlátozásokkal, használati körériek alkalmanként való konkrét meghatározása mellett alkalmazhatjuk tudományos igénnyel. A harmadik világnak elsősorban gazdaságpolitikai elkülönülése következtében ez a meghatározás csak igen ko-