Bővebb ismertető
Részlet a könyvből:
"Vitéz János a hagyomány szerint 1408-ban, vagyis éppen 600 éve született a Kőrös megyei Zrendán (ma Horvátország). A Hunyadi Mátyás trónra lépésének 550. évfordulójára meghirdetett "Reneszánsz Év" méltó alkalom arra, hogy megemlékezzünk az itáliai humanista kultúra magyarországi meghonosításában kulcsszerepet játszó Vitéz Jánosról is.
A jelen tanulmányban a címben jelzett mintegy 50 év hazai könyvkultúrája kerül vázlatos bemutatásra, nagyjából Vitéz János (1472) aktív működésének időszakáé. A korszakot - a Vitéz tiszteletére rendezett kiállításhoz hasonlóan - a középkori könyvhasználat felől közelítjük meg, mert műveltségének újszerűsége és kezdeményezéseinek hatása ebből a perspektívából jól érzékelhető. Az ő könyveiről a jelen kötet egy másik tanulmányában lesz szó, így e helyen a reneszánsz könyvkultúrát is inkább csak érintjük. A továbbélő középkori könyvműfajok esetében viszont rámutatunk a reneszánsz jegyek megjelenésére.
Közismert, hogy a középkori magyarországi könyvállomány jelentős része a kül- és belháborúk, a török hódoltság és a reformáció következtében elpusztult. Vitéz János korában azonban virágoztak a nagy könyvigényű középkori egyházi intézmények és a királyi udvari élet. A városi polgárság körében is növekedett az írni-olvasni tudók száma. A könyvek természetes pusztulásával és a háborúknak, tűzvészeknek köszönhető könyvveszteségekkel számolva is több tízezer kötet lehetett jelen Magyarországon a 15. század közepén, java részben a korábbi századok örökségeként. A régi kódexek jelentős hányada azonban használatban maradt, az új könyvek száma pedig gyorsan gyarapodott. Az 1430 és 1480 közötti évek sok ezer kötetes élő könyvállományából csak néhány tucat könyv maradt fenn napjainkra. Mégis elég megbízhatóan rekonstruálhatók segítségükkel a hagyományos könyvhasználati szokások, és jól megragadhatók a könyvek tartalmában, előállításában vagy a hozzájuk való viszonyban megjelenő újdonságok."