Erősödő Székelyföld [antikvár]

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hagyományainak megfelelően kitűnő kereteket teremt ahhoz, hogy igazán fontos, stratégiai ügyeket állítsunk a beszélgetések középpontjába. Talán remélhetjük azt is, hogy az itt elhangzottak alapul szolgálnak a további érdemi eszmecserére és olyan cselekvési tervek kidolgozására is, amelyek előbbre visznek a nagy gondolatok tényleges gyakorlatba ültetésének útján. Ezzel a reménnyel készítettem el jelen háttéranyagot a Székelyföldi önkormányzatok szövetségben (?) címmel meghirdetett beszélgetéshez még annak megkezdése előtt. Hozzá szeretnék járulni vele ahhoz, hogy ez a beszélgetés emlékezetes és tovább-gondolásra késztető legyen mind a résztvevők, mind pedig a hallgatóság számára. Úgy gondolom, hogy a Székelyföldön az ilyen beszélgetések legfőbb viszonyítási pontja - mint az elmúlt 20 évben folyamatosan - a legfontosabb stratégiai kérdés: a sikeres, prosperáló, területi autonómiával rendelkező Székelyföld megteremtésének kérdése kell hogy legyen. A székelyföldi önkormányzatok mindenfajta szövetségének, együttműködésének sikerességét is azon mérhetjük le, hogy mindez mennyire visz közelebb egy ilyen Székelyföld megteremtéséhez. Az erős, sikeres, önrendelkező Székelyföld létrejötte részben külső tényezők és események, részben belső folyamatok függvénye. Szükség van ehhez törvényi változásokra, amelyeket csak komoly politikai harcok hozhatnak meg országos és európai szinten, de legalább ekkora szükség van a székely öntudat megerősödésére és a román közvélemény Székelyföld-képének megváltozására, amelyek nem törvényi változásokat, hanem csak" céltudatos és szorgos hétköznapi munkát igényelnek. Ezzel párhuzamosan figyelnünk kell arra is, hogy a Székelyföld helyzete az erdélyi és az összmagyarságon belül változóban van, és ezzel újfajta felelősség is hárul a székelységre, amelynek meg kell felelnie. A fentiek szellemében jelen háttéranyagot három részből állítottam össze. Az első részben azt írom le, milyen lépéseken át juthatunk el az autonómia külső feltételeinek kialakításához, vagyis hogyan hozhatók létre a Székelyföld területi autonómiájának törvényi garanciái. A második részben összefoglalom azokat a - már működő vagy tervezett -kezdeményezéseket, amelyek a székelyföldi önkormányzatok együttműködésének jegyében a jelenlegi törvényi keretek között is közelebb visznek egy de facto autonóm székelyföldi régió kialakításához. A háttéranyag befejező, harmadik fejezetében a Székelyföld és az erdélyi magyar szórványvidékek viszonyáról írok, bemutatva Hargita megye szórványstratégiájának tervezetét.