Farkaslaki kalauz [antikvár]

Farkaslaki utakon Tamási Áronnal Farkaslaki hajszálgyökereink Fél kezem öt ujja is sok volna, ha össze akarnám számolni szépíróinkat, akiknek neve úgy eggyé lorrt szülőhelyük nevével, mint a Tamásié a Farkaslakáéval. Annak iulében is ismerősen cseng e székely falu neve, aki sohasem járt Erdélyben, a Székelyföldön, ellenben olvasta az író jó néhány könyvét, eligazodik Tamási élelmú'vében. Farkaslakál irányzó útján így nem az jut könnyebben célba, aki betéve tudja a vasúti menetrendet vagy minden szála-bogát az autóatlasz erdélyi úthá-lójának, hanem aki elmélyedt Tamási Ábelről szóló regényeiben, az Énekes mcidür\)í\n, a Jégtörő MályáshiXü, olykor élvezettel lapozza föl a Szülőfölden} vagy a Bölcső és Bagoly önéletrajzi oldalait. Vonattal bárki hamar e havasalji falu közelébe ér a Segesvárról Udvarhelyig ágazó szárnyvasúion. Vonatnál gyorsabb az út, ha Marosvásárhelyről Szoválán és Korondon át személyvagy társasgépkocsin robog idáig az érdeklődő. Ám ha autón érkezve mégsem a fazekasok falujából kapaszkodik át a Kalonda gerincén a Nyikó fejébe, hanem mégiscsak Segesvár felől és Keresztúr után rögtön balra fordulva a patakfolyót követő aszfaltpántlikán rövidít, s e/en a félreeső álkötőn bukdácsol fel Szent lélekig, onnan már gyalog is könnyű séta a nyárfasoros másfél kilométer Tamási szülőfalujáig.