Bővebb ismertető
Lassan két évtizede, hogy a rendszerváltás felfokozott hangulatában néhány - pontosan 18 - elkötelezett, a kultúra terjesztésében élenjáró, az akkori szóhasználat szerint közművelő" elhatározta, hogy megalakít egy olyan társaságot, amely elsődleges feladatának tekinti a magyar kultúrkincs terjesztését és ápolását, legyen szó a magas művészetekről", a zenéről, vagy csak a mindennapi kultúránk részét jelentő kis dolgokról". Ezek a tizennyolcak a magyar kultúraközvetítő értelmiségiek színe javából kerültek ki, akik a szakma gyakorlati művelőiként hajlandóak voltak - a társadalmi változásoknak megfelelő - alternatív megoldásokon gondolkodni, és azokat a nagy nyilvánosság előtt is vállalni, népszerűsíteni. A megalakulást azonban egy erjedés" előzte meg, amely 1988-tól folyamatos szakmai beszélgetésekben, ötletrohamokban nyilvánult meg. E közös gondolkodás volt az, amely a Társaság filozófiáját kialakította, amelynek egyik legfontosabb eleme, gerince volt az értékek felmutatása és képviselete egy non-profit szervezet keretei között. A filozófiánk egyik legfontosabb része, lényege, hogy mindenkinek (polgároknak, csoportoknak) megvan a maga kulturális politikája, és szabadon választhatják meg tevékenységeiket, értékeiket és kötődéseiket. Éppen ezért nagyon fontos a szabad értékválasztás joga és az értékek védelme. Mindezek alapján, e civil szervezet szerint az állam csupán szolgáltatóként álljon rendelkezésre, engedjen választani, de ne írhasson elő kötelező értékrendeket, ideológiákat.