Bővebb ismertető
A művelődéstörténet pontos tárgykörét nehéz meghatározni. "A művelődéstörténet olyan általános történettudomány, amely a történetiség tisztázásának és tudatosításának eszközeivel az élet minden mozzanatára kiterjed. A művelődéstörténet mind tárgyában, mind módszereiben, mind szakággá különíthetőségében a legvitatottabb diszciplinák egyike. Vannak, akik létezését és szükségét is tagadják, viszont vannak, akik az emberről való, a széles tömegeket átfogó történeti érzék és szemlélet egyik legfőbb alakítójának és tudatosítójának fogják föl. Az eltérő nézetek ellenére az utóbbi évtizedekben jól érzékelhető, hogy a társadalomtudományok körében egyre erősebb kutatói, oktatói és közönségigény jelentkezik a művelődéstörténet iránt. Ha számba vesszük, hogy az UNESCO kimutatása szerint már a 60-as évek második, s a 70-es évek első felében a történeti kiadványoknak mintegy 37%-a esett erre a területre, - s azóta ez a szám rohamosan nőtt - szinte konjunktúráról beszélhetünk" - írja Németh G. Béla 1986-ban.
A művelődéstörténet műfajának különössége abban rejlik, hogy szinte minden kor és minden nemzet történetírása a maga adottságainak és érdeklődésének megfelelően mást és mást ért alatta. Meghatározása időről időre, új irányzatok feltűnésével változik. Minden művelődéstörténet-írásban azonban közös az, hogy az emberi szellem működését kívánja meg elénk tárni a mindennapi kultúra kérdéseitől az elvont szellemi erőfeszítésekig egyaránt. Az ilyen módon való jegyzet írása azonban erőnket felülmúló feladat lenne, s így a kötetben olvasható fejezetek a szorosabban vett ideológiai, műveltségi és művészeti jelenségek tárgyalására korlátozódnak. A jegyzet elsősorban a szellemi kultúra változásait, fejlődését tárja elénk.