Fotóantropológia [antikvár]

Dr. Kunt Ernő (1948-1994) a kultúra élő egészét vizsgáló modern antropológia egyik első, meghatározó hazai mestere. Hitt a kultúrák szerves továbbélésében és komplex kutathatóságában; eredeti szakmáját, az etnográfiát nem csupán a paraszti életmód nosztalgikus leírásának tekintette, hanem élő, életképes tudománynak, amely nem áll ellen az új módszerek és eszközök bevezetésének, s amelyet filozofikus valóságértelmezö szemlélet jár át. A jelenkor jellegét vizsgálva egyre nagyobb súlyt helyezett a vizuális kommunikáció és önkifejezés kreatív megfigyelésére. A kutatás, gyűjtés, tanulmányírás, előadás mellett maga is rajzolt, festett, fotografált. Kunt Ernő Budapesten született. Édesapja, id. Kunt Ernő (1920-1994) országosan ismert képzőművész volt. A család 1960-ig Ózdon, attól kezdve Miskolcon élt. Ifj. Kunt Ernő Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen végzett (1974), diplomájába a magyar nyelv és irodalom tanári, illetve az etnográfus muzeológusi képesítés bejegyzés került. 1976-ban tíz hónapig Finnországban vizuális antropológiával és thanatológiával foglalkozott. E két tudományterület lett azután saját kutatásainak fő iránya is. 1979-ben doktorált {Temetők az Aggteleki karszt falvaiban), 1985-ben védte meg kandidátusi értekezését {Az utolsó átváltozás, a magyar parasztság halálképe). A halál elfogadását, a mulandóság megélését taglaló, nagy etnográfiai és filozófiai tudásanyagot felölelő, témájukban és megfogalmazásmódjukban egyaránt korukat megelőző könyvel {A halál tükrében, a Temetők népművészete. Az utolsó átváltozás) megérdemelten nagy visszhangot váltottak ki a tudományos körökön messze túl is a nyolcvanas évek első felében. A következő években Kunt Ernő egyre Inkább vizuális antropológiai kutatásokkal, elsősorban a paraszti fotóhasználat kérdéseivel foglalkozott. E témakörben gyűjtőmunkát végzett (hosszabb ideig a miskolci Hermán Ottó Múzeum munkatársa volt), kiállításokat rendezett, előadásokat tartott nemzetközi konferenciákon (Zürich, Bergen, Göttíngen), s maga is szervezett Miskolcon nemzetközi konferenciát {Bild-Kunde, Volks-Kunde, 1988). Jelen kötet, melynek kéziratát még ő zárta le 1988-ban, és javítgatta-szerkesztette a kiadásra előkészítve 1994-ben, vizuális antropológiai kutatásainak összegzése. A továbblépést a Hogyan olvassunk családi képeket? című, merész módszertanú, ám félbemaradt multimédia program ígérte. Kunt Ernő szuggesztív személyiségével, karakteresen megfogalmazott világlátásával a kilencvenes évek fordulóján Magyarországon szerveződni kezdődő kulturális antropológia oktatás egyik kezdeményező személyisége volt. Vendégtanárként a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen, Svájcban a Jung Intézetben, illetve a marburgí Philips