Függőkert [antikvár]

A magyar orientalisztika - keletkutatás - nagy hagyományokkal bír. Heterogén tudományterület, amely magán hordozza történeti fejlődésének minden jegyét. Míg az európai orientalisztika a 19. században elsősorban a birodalmi érdekek mentén fejlődött, magyar változatát főleg a nemzeti azonosságkeresés inspirálta. Később azonban, személyes életpályák révén, a magyar történelemmel közvetlen kapcsolatban nem álló területek is figyelmet kaptak, s ma már lényegében az összes orientalista tudomány képviselteti magát itthon. E szerteágazó kutatási irányok újabb eredményeiből kínál kötetünk szerény válogatást. De mi az a keletkutatás? Beszélhetünk-e sajátosan magyar szemléletről? Eredetileg az orientalisztika a gyarmatosító szándékoknak megfelelően magába fogta mindazon területeket, amelyeket Európától keletre estek: a Közel-Kelettő Japánig, Indiától az iszlám világ északi határvidékéig. Mára azonban ezek a keretek fellazultak, az egyes részterületek önállósodtak vagy erősen a társtudományokhoz közeledtek. Magyarország ebből a szempontból valamelyest kivételt képez, amennyiben nagyon fontosak a "nemzeti tudományokhoz" tartozó kutatási irányok. A szakma művelőinek viszonylag csekély száma sem engedné meg a teljes körű specializációt. Bevezető Az egzotikum, a távoli kultúrák, így a Közel-Kelet, Ázsia és az iszlám iránti érdeklődés növekedése világjelenség. Míg azonban a média legkülönfélébb szegmensei tele vannak a „Kelet" világához kapcsolódó információkkal, s népszerű kiadványok tucatjai taglalnak „keleti" problémákat, addig a tudomány előtt jóval kevesebb fórum nyílik meg - nem is csoda, hogy egy sor téveszme és előítélet szívósan él tovább, vagy éppen újabbak kapnak lábra. Jóllehet az orientalisztika nemzetközi tudománynak tekinthető, a magyar keletkutatásnak történelmünkből adódóan mindig is voltak saját irányai. Ez utóbbiak többnyire utat találtak az érdeklődő közönséghez, ám a közvetlen hazai vonatkozással nem bíró témáknak mintha kevebb esélyük lenne a magyar nyelven való megjelenésre. Ezért határoztuk el, hogy fiatal kutatók, pályakezdő tudósok számára más körükné-nyek között nehezen publikálható munkáik közzétételéhez megpróbálunk lehetőséget teremteni. A kötetben tanulmányok és forrásközlések szerepelnek, meglehetősen széles tárgykörben. Különösen fontosnak tartjuk az elsődleges források bemutatását, hiszen - bár nagy hagyományai vannak a magyar tudományosságban - a terjedelem szabta keretek gyakran korlátozzák ezek megjelenését. Nem szándékoztunk tematikus kötetet szerkeszteni, mégis úgy hozták a körülmények, hogy egyes tudományterületek kiemelt hangsúlyt kaptak. Két cikk tartozik a magyar orientalisztika fő vonulatainak tekinthető őstörténet és oszmanisztika tárgykörébe - az elsö a honfoglalás történetének egyik fontos mozzanatát, a besenyő támadást helyezi új megvilágításba, a második egy 17. századi olasz hadtudományi munka magyar vonatkozású részleteit tartalmazza. Közvetettebben kapcsolódik a magyar „nemzeti tudományokhoz", mégis nagy tradíciók folytatója az a nyelvtörténeti dolgozat, mely egy kevesek által beszélt, nem is oly rég még ismeretlen török nyelv, a haladzs oguz eredetű elemeit vizsgálja. A hazai keletkutatásban hagyományosan fontos helyet foglal el a keleti törökség kultúrájának, nyelvének, történelmének tanulmányozása. E tárgykörben két írás született: egyik a perzsa és a török mint nyelv és kultúra viszonyát taglalja a 15. századi timurida birodalomban, a másik pedig az iszlám világ birkózási hagyományaiba enged bepillantást egy különleges forrás, a nagy timuridakori költö, író, mecénás és államférfi, Mír Ali Sír Navái egyik munkája alapján. Szintén forrásközlés a Kúnos Ignác, a 20. század egyik legjelentősebb turkológusa által gyűjtött nogáj-török epikus ciklus közzététele, amelyet nagyívű, a gyűjtés körülményeit gondosan elemző tanulmány vezet be. Két tudománytörténeti dolgozatot is közreadunk: a 20. század kiemelkedő orosz etnológusa, Sz. M. Sirokogoroff portréja mellett helyet kapott kötetünkben Szilágyi Dániel, az 1848-as isztambuli emigráns könyvgyűjtő pályájának ismertetése is. Igyekeztünk olyan írásokat is közötai, melyeknek témája meglehetősen ismeretlen a magyar olvasók előtt. Egyik iyen dolgozat az iráni Szaszanida Birodalom jogrendszeréről.