Kelet és Nyugat vonzásában [antikvár]

BEVEZETÉSAz 1750 és 1815 közötti magyar-orosz kulturális kapcsolatok történetéről, bár számos fontos tanulmány született, összefoglaló szintézis ez ideig még nem látott napvilágot. Jelen munkánk sem nem vállalkozhat arra, hogy az adott korszak politikai, társadalmi, gazdasági és hadtörténeti vonatkozásaiba is részletes betekintést nyújtson, mivel ez - a kutatások jelenlegi eredményeit figyelembe véve - meghaladná erőnket. Egyébként is ezeken a területeken már jó néhány kiváló színvonalú tanulmány került kiadásra, amelyeknek leegyszerűsített összefoglalása nem sok gyakorlati haszonnal és elméleti nóvummal járna.Kutatási témánk aktualitását fokozza az a tény is, hogy a kapcsolattörténeti (kontaktológiai) vizsgálódások világszerte reneszánszukat élik. Előre kívánjuk azonban bocsátani, hogy az ilyen jellegű tudományos erőfeszítéseknek csak akkor van értelmük, ha azokat hiteles történelmi forrásokkal lehet alátámasztani. Meggyőződésünk ugyanis, hogy kizárólag a verifikálható, a filológia és a forráskritika módszereivel ellenőrzött, levéltári és kézirattári dokumentumokra támaszkodó, elmélyült, nem kampányszerű kutatásoknak van értelmük, hiszen mások vizsgálódási eredményeinek egyszerű átvétele, kompilációja ugyan könnyű dolog, de az ilyen művek kihullanak az idő rostáján.Az általunk választott téma tudományos jelentőségét támasztja alá az a körülmény, hogy hosszú idő után az 1980-as évek közepétől nyílt lehetőség arra, hogy külföldi kutatók szabadon tanulmányozhassák az orosz levéltárak féltve őrzött fondjait. Ezzel a hatalmas lehetőséggel nem élni a kutató történész megbocsáthatatlan bűne lett volna. Ezért is vagyunk leírhatatlanul hálásak a moszkvai Régi Okmányok Állami Levéltára (RGADA) vezetői közül Sz. R. Dolgova osztályvezetőnek, aki lehetővé tette, hogy - a Magyar Országos Levéltár és a bécsi Staatsarchiv fondjai, valamint a budapesti Országos Széchényi Könyvtár, az MTA Könyvtára és az Egyetemi Könyvtár témánkra vonatkozó kézirattári anyagainak felkutatása után - több alkalommal is tanulmányozhassuk a korszak orosz nyelvű forrásait. Könyvünk így remélhetőleg a hungarika-gyűjtés (azaz, a külföldön található magyar dokumentumok felkutatása) és a magyarságtudomány (hungarológia)1 szempontjából is mondhat néhány szerény eredményt magáénak.