Kérdések és válaszkísérletek [antikvár]

Részlet:Friedmann Sándor: Kérdések és válaszkísérletek9Philon egyszerre érezte magát zsidónak és görög filozófusnak: Egyáltalán nem tartotta lehetetlennek, hogy az egymást majdhogynem kizáró két világotés két eszmerendszert összeegyeztesse egymással" (Bollók János professzor, ókortudomány, 1995)Gyönyörű megállapításai vannak Phiionnak, felséges, örökéletű gondolatai és büszkék vagyunk rá mint imponáló, kivételesen tisztaerkölcsü személyiségre, azonban szisztémáját a zsidóság egészséges, világos tudata elutasította magától. És csakis ezzel a tudattal volt az képes megóvni vallását a maga ősi eredeti érintetlenségében, akkor is, máskor is. "(Dr. Fischer Gyula, pesti főrabbi, 1908)I.A legtöbb korai történetíró vagy történész kis nomád törzsként", a kortól elmaradott zelótákként," vagy a fura és a környezetétől idegen étkezési és egyéb szokásaikat védő barbár és bigott népekként" említi a zsidókat, átvéve egyes görög, még inkább római írók véleményét.Történészek nem foglalkoztak a zsidó történelemmel, irodalommal és kultúrával, annál inkább a semmibe vevés, a megvetés irányította gondolataikat, s a történelmet úgy tekintették, mint a konkrétumok, a csaták, a hadizsákmányok, a birtokolt területek, a megszerzett arany mennyiségének, vagy éppenséggel a legszebb építészeti vagy szobrászati alkotásoknak listáját, felsorolását.Mivel a zsidók sohasem hoztak létre vagy birtokoltak hasonló dolgokat, az elvont ideológiai kérdésekkel pedig a történészek nem szerettek foglalkozni, természetesen nem tekintették őket a történelmet befolyásoló, alakító erőnek. Nézzük meg a görög szobrokat, értékeljük a római fürdők márvány berendezéseit, a csodálatos épületmaradványokat, adjuk össze az utak, a vízvezetékek hosszát; természetes, hogy értékrendünk szerint ezek mind egy csodálatos, egyedülálló civilizáció jelei.Hogy ez a civilizáció fára szegeit fel embereket, s ezt igazságosztásnak nevezte, ugyanakkor elborzadva beszélt a körülmetélés kegyetlen és barbár voltáról; hogy ez a civilizáció élő embereket dobott vadállatok elé, s ezt szórakozásnak nevezte, ámde barbárnak tartotta a zsidó pászka ünnepet, ami a szolgaság alóli szabadulás örömét fejezte ki - ez senkit sem érdekelt.A görögök és a rómaiak embert és állatot egyaránt könyörtelenül hét napon át, megállás nélkül dolgoztattak, s ezt gazdaságnak nevezték, ugyanakkor megvetették, lenézték a zsidót, amint az ragaszkodik a heti egy pihenőnaphoz magának, rabszolgájának, sőt barmának egyaránt.