Keresztény megújulási mozgalmak (1500-1800) [antikvár]

ELŐSZÓ 2017-ben emlékeztünk arra az eseményre, amikor Luther Márton saját téziseivel elindította a reformációnak nevezett keresztény irányzatot. Az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ ezért arra gondolt, hogy ezt a reformáció és a katolikus megújulás szellemében elindult lelkiségi mozgalmak alapján emlékezik meg erről az eseményről. Szempont volt az is, hogy ennek a területnek könyvészeti, levéltári és művészettörténeti vonatkozása egyaránt van. Ehhez a vállalkozáshoz más intézmények is csatlakoztak. Az előadások, amelyeket az olvasó ebben a kötetben kezében tart, az ökumenizmus jegyében fogantak. A katolikus egyház Trienti Zsinaton történt megújulása, valamint a protestáns egyházak létrejötte történelmi tény. Ez a kötet nem a hitvitákat tárgyalja vagy azt megelőző vagy követő történeti eseményeket, hanem lelkiségtörténeti és áhitattörténeti oldalról közelíti meg a megújult katolikus és a létrejött protestáns egyházakat. így a konferencia előadásainak e kötetben megjelent szerkesztett változta nem a szokványos módon járul hozzá a katolikus és a protestáns egyházak megismeréséhez, hiszen valószínűleg a vallásháborúk jobban ismertek mint a különböző keresztény egyházak belső élete. A konferenciakötet elsődleges témája a katolikus megújulás és a protestáns kegyességi irodalom, a konferencia szekcióinak megfelelően három fejezetre osztva: Katolikus megújulás. Kegyesség és protestantizmus és Barokk szentek, szentkultusz az újkorban. Az első fejezetben Szuromi Szabolcs jelentős kánonjogi történeti ismeretekkel gyarapította erre a korszakra vonatkozó ismereteinket. Molnár Antal a hódoltsági területek katolikus megújulását mutatja tanulmányában. Hargittay Emil vázolta Pázmány Péter esztergomi érsek munkásságát és szerepét a katolikus megújulásban. Szelestei Nagy László vizsgálódása a felvilágosodáshoz való kapcsolódási pontok keresésének lehetőségében fogant. A második fejezetet Madas Edit tanulmánya nyitja, amelyben nyomon követi a magyar anyanyelvű kegyességi irodalom kialakulását a XVI. században. A nemzetközi kitekintést Monok István tanulmánya nyújtja, aki hivatásának megfelelően jelentős könyvészeti anyaggal színesíti írását. Nála is jelentőségének megfelelően hangsúlyt kap a protestáns kegyességi iro-