Bővebb ismertető
Ez a kicsiny kötet az I. Kárpát-medencei Kisebbségi Kétnyelvűségi Tanácskozás előadásainak egy részét tartalmazza. Pénzszűke miatt a többi a következő kötetre marad. Köszönet illeti az Illyés meg a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány kuratóriumát a megjelenést lehetővé tévő anyagi támogatásért. Köszönetet mondok a TS-4/5. Programirodának, amiért biztosította e régóta esedékes konferencia megrendezésének pénzügyi hátterét. Külön köszönettel tartozom Juhász Gyula akadémikusnak, aki nemcsak méltó helyet adott rendezvényünknek az Országos Széchényi Könyvtár nagytermében, hanem már összehívása gondolatát is kezdettől támogatta. Maga a tanácskozás 1989. december 15-16-án zajlott le száz főnyi érdeklődő részvételével. Húsz előadó a magyarországi nemzeti kisebbségek s a környező országokbéli magyarság nyelvi viszonyait tekintette át a kisebbségi nyelvészet és néprajzi, pszichológiai, pszichiátriai határtudományai szemszögéből. Románia kivételével térségünk minden államából érkeztek szakemberek, akik a tanácskozás végén Kárpát-medencei Kisebbség-nyelvészeti Kutatókört alapítottak. A kutatási eredmények, szakirodalmi ismeretek közös tárolására s állandó cseréjére Kisebbség-nyelvészeti Adatbázis létesítését, valamint szakfolyóirat indítását javasolták. Elhatározták, hogy ezután évközi műhelybeszélgetéseken s évenkénti közös tanácskozásokon vizsgálják meg a Kárpát-medence egyes nyelvpárzónáinak s egészének sürgető kisebbség-nyelvészeti kérdéseit. Végezetül a résztvevők azzal bízták meg a tanácskozás szervezőjét, hogy nevükben a konferencia szellemét tükröző Üzenet-et fogalmazzon meg a Kárpátmedence politikusaihoz. Ez meg is jelent a sajtóban (pl. Magyar Nemzet, 1989. december 20. sz.). Remélem, hogy az ilyen jellegű tanácskozások most már hiánytalanul Kárpát-medenceivé kerekedhetnek, s nemcsak térségünk kétnyelvűség-kutatóit vezetik közös gondolkodásra, hanem az elmélet és a gyakorlat szakembereit is. Kívánom, hogy e kötet - s a reményeink szerinti többi - is eredményesen szolgálja e közeledés ügyét.
Győri-Nagy Sándor