Könyvkatalógusok és könyvjegyzékek Magyarországon 1526-1720 [antikvár]

Bevezetés: mely témakörökkel és forrásokkal nem foglalkozunk Amikor 1979-ben elkezdődtek azok a munkálatok, amelyek eredményeképpen ma több, mint 1500 magyarországi könyvlistát ismerünk az 1526—1720 közti időszakból, Keserű Bálint a program céljainak meghatározásakor arra a kezdeményezésre utalt, amelyet Jakó Zsigmond a kolozsvári polgárság anyagi kultúrájáról írott cik-kébeni képviselt. Kifejezetten azoknak a forrásoknak összegyűjtését tűztük ki tehát célul, amelyek a szűken vett olvasmánytörténetet dokumentálják; azt, hogy az adott időszakban ki, mit, mikor olvasott — Keserű Bálint szavaival: „Bizonyosra vesszük, hogy [ ] az eddiginél pontosabb képet kaphatunk arról: mit olvastak a kb. 1530— 1730 közti két évszázadban a magyar társadalom különböző osztályaihoz, rétegeihez, korcsoportjaihoz tartozók; mit a három részre szakadt ország különböző területein; mit a városi polgár és mit az udvarházak köznemese; mit a férfiak és mit a nők; mit a katolikus és mit a protestáns felekezetek által irányított gyülekezetekben, iskolákban. Ez az 1979-ben fölvetett, 1983-ban nyomtatásban is megjelent kérdés a korszak európai szakirodalmában hasonlóképpen fogalmazódott meg (főként a források gazdagsága miatt persze ezek szélesebb kört érintettek): Paul Raabe (1982): „Die historische Leserfor-schung [ ] fragt: Wer las? Was wurde gelesen? Wie wurde gele-sen? Wann las man? Man möchte die Lesertypen, Lesegewohnheiten und Lesestoffe in früheren Zeiten erkunden."^; K. W. Humphreys (1986): „Our questions are: what books were available and where, who read them, what evidence is there that they were used and what effect did this use have on society (if any)? "4. 1 JAKÓ 1957. 361—393. 2 ADATTÁR 11. 605.: Keserű Bálint utószava 3 RAABE 1982. 434. 4 HUMPHREYS 1986. 105. Magyarul: A könyves kultúra. XIV-XVII. század. I. Vák.jegyz.: Monok István, Szabó Enéh. Szeged, 1992. 277—287.