Korlátok [antikvár]

Korlátok2005 őszén útjára indult a Bolyai Műhely Alapítvány Önképző Műhelyének Esszencia című kötetsorozata. A sorozat évente jelentkezik egy-egy új kötettel, amelyben a Műhely akkor végzett tagjai összegző tanulmányokban mutatják be beszélgetéseikben, vitáikban, szakmai kirándulásaikon formálódó, kristályosodó látomásukat a világról. E szándékra utal a sorozat címe: Esszencia. Azaz három év közös munkájának párlata. S mert a Műhely tagjai különböző életpályákat választottak, tanulmányi-hozzájárulásaik e párlat különböző komponenseiről vallanak. De mint a prizma által megtört színek, együtt alkotják az egészet, a fényt, amely világa életet ad, amelynél látunk, s amelynél otthon érezzük magunkat. Hangsúlyozom, a színek összessége, együtt, hiány nélkül, mind.Most 2015 őszét írjuk, s kezünkben van a sorozat X. kötete. A jelen kötet címe: Korlátok. Korlátok, amelyekkel mindennap, mindenütt találkozunk. S pontosan a fiatal-felnőtté érés időszakában érezzük azt, szinte csak korlátaink, gátjaink vannak, amelyek akadályoznak az önmegvalósításban. A hazánkban, amely kezd szűk lenni számunkra, a családunkban, amely csak tiltani képes, testünkben, amelyik nem akar elég csinos lenni, ruháinkban, amelyeket ismét és ismét kinövünk, vágyainkkal szemben, amelyeket ismét és ismét letörnek. A korlátok gátak, amelyek elválasztanak.De kötetünk tanulmányai azt is sugározzák (érett emberek gondolata!), hogy korlátok nélkül talán nem is lennénk. A korlátok, határok nélkül a világ egyetlen, szemcsétlen massza lenne. Fal öleli körül a sejtet. Határ-szövet a testet. Korlátok a családot. Drótkerítés a nemzetet. Korlátok nélkül talán nem is létezhetnénk. A korlát rosz-sz, mert elválaszt, de a korlát jó, mert védelmez, és szabályozottan összeköt, s egy felsőbb szinten harmóniát, újat hozhat létre. Tanulmányaink mélyükön, és együttesen ezt a bölcs felismerést tükrözik. Az élet ellentmondásokban születik. S ha jól értelmezem a kötet címlapját, a lépcsők tele vannak fordulókkal, érthetetlen szinteltolódásokkal, riasztó, pengeszerű korlátokkal, ám felfelé vezetnek. Mint a Varázsfuvolában.