Környezet - Tudomány - Történet [antikvár]

Részlet a műből: "Bevezetés A történelmileg ránk hagyományozott ismeretek között vannak olyanok, amelyeket idáig nem tartottunk fontosnak. Azonban például a környezet átalakítására vonatkozó ismereteink az utóbbi időben rendkívül fontossá váltak, hiszen meghatározhatják jövőnket. A_ jövőre vonatkozó kérdések feltevése és az erre adható válaszok mindig is erősen függtek azoktól az ismeretektől, amelyekre támaszkodtunk. Róbert Wont Pohl fizikus szerint: „a tények maradnak, csupán jelentésük változik a történelem során ". Valóban, az ember, a természet és a tudomány közötti viszony történelmi alakulásáról sok olyan tény áll rendelkezésünkre, melynek eddig nem tulajdonítottunk különösebb jelentést. Ma már fontos, hogy ezeket jelentőségüknek megfelelően kezeljük, illetve új jelentést adjunk nekik. A környezetszennyezés megjelenése az emberiség történetében sokkal régebbi keletű, mint a környezetszennyezés fogalmának kialakulása. Az emberek nem használtak mindig gyűjtőfogalmat a piszokra, szennyre, mocsokra, füstre, sárra stb., amelyek szennyezték a környezetüket. 1873-ban a Johnson-szótár úgy határozta meg a szennyezést, mint a bemocskolás müveletét, vagy a megszentelésnek az ellentétét. A szótár szerint ez azt jelenti, hogy vallási értelemben tisztátalanná tesz, vagy bűnös módon bepiszkol. Tulajdonképpen csak a XIX. századtól kezdve használják az emberek úgy a szennyezés fogalmát, ahogyan azt ma is értjük. A mai értelmezés alapját Kenneth Mellanby adta meg, szerinte ugyanis a környezetszennyezés a mérgező anyagok jelenléte, amelyeket az ember juttat a környezetbe, illetve ezen túljizt isjelenti, hogy a természetes talaj- és vízrendszerek-tulajdonságai megváltoznak azáltal, hogy a temiészetes anyagok máshová kerülnek eredeti helyükről. Sajnos a környezet szennyezése és rombolása szinte egyidős az emberiség történetével. Mértéke akkor kezdett növekedni, amikor fajunk kb. 10000 évvel ezelőtt kezdett fölhagyni a vadászó-gyűjtögető életmóddal, és áttért a földművelésre. Népességünk jelenlegi nagy száma tulajdonképpen alapvetően ennek köszönhető. Ma már azonban be kell látnunk, hogy minden mezőgazdasági tevékenység természetellenes, hiszen bizonyos fajokat előnyben részesít, míg másokat háttérbe szorít. Tudjuk, hogy bizonyos népcsoportok, birodalmak eltűnéséhez vagy hanyatlásához és összeomlásához nagymértékben hozzájárult a környezetszennyezés vagy a környezetrombolás. Az is ismert, hogy az emberek gyakran szenvedtek olyan betegségektől, amelyeket a környezetszennyezés okozott. A római birodalomban a nagy mértékű ólomfelhasználás mérgezésekhez vezetett, vagy pl. a középkori Európa higiénés hiányosságai miatt hatalmas járványok alakultak ki. Azonban nem csak a környezetszennyezés, hanem a környezetvédelem, ha kezdetleges formában is, de hosszú múltra tekint vissza. A kömyezetvedelemTna már minaen felelősen gondölködöernbert foglalkoztat, és tudjuk, hogy lehetőségeinket józanul és észszerűen kell mérlegelni, és megtalálni a fenntartható élethez"