Magyar kódex 4. - CD-vel [antikvár]

A nemzetté válás kora (1790-1848) VÁLASZOK A FELVILÁGOSODÁS ÉS A NACIONALIZMUS KIHÍVÁSÁRA 1790-ben Magyarországon végei éri a felvilágosult abszolutizmus kél és fél évlizedes egyeduralma. Vereséget szenvedett a nagy kísérlet, amely a különféle fejlettségű és helyzetű területekből álló Habsburg Birodalmat ésszerűsítő önkényuralommal akarla képessé lenni arra, hogy megállja helyét az európai hatalmak éleződő versenyében. Az uralkodók számos reformkezdeményezése országaik elmaradott gazdaságának, közlekedésének fejlesztésére, jogéletének, igazgatásának korszerűsítésére a kiváltságait védő nemesség ellenállásába ütközött. II. József ezért szükségesnek látta a nemesség háttérbe szorítását, és teljesen felszámolta Magyarország rendi alkotmányát és önkormányzatát. Intézkedéseivel azonban olyan ellenszenvet gerjesztett, hogy amikor a török háboiTÍ és a francia forradalom megingatta a külpolitikai helyzetet, az általa teremletl kormányzati rendszer összeomlott. II. József halálos ágyán legtöbb rendelkezésének visszavonására kényszei-üll. Öccse és egyben örököse, Lipót toszkán nagyherceg negyedszázados szünet ulán kénytelen voll összehívni az eddig mellőzött magyar országgyűlést. A magyar nemesség diadalt ült, és minden lehetséges módon kinyilvánította országának alkotmányos különállását a birodalom többi részétől. Újra működtelni kezdte politikai intézményeit, a vármegyében átvette az igazgatást, a hivatalokban a német nyelv helyett visszaállította a korábban használt latint, és hatálytalanította a császárnak a kiváltságokat veszélyeztető intézkedéseit. A „kalapos király" uralkodása alatl múzeumi tái^y-ként Bécsben őrzött koronát a nemesi megyék bandériumai diadalmenetben kísérték Budára. A korábban már terjedő európai polgári öltözet, a „német módi" helyett előkerültek a század eleji, kuiiicos magyar nemesi viselet ruhii-ílarabjai, eliliez illő nóták és táncok kíséretében. A különállás liangsúlyo-zásának eszközeként azonban a nemesi politika lui-gyományos jelképei niel- vármegye • A nemesség önkormányzatára épülő középszintű közigazgatási és jogszülgáltalá.si egység. A személyesen megjelenő nemesség a közgyűléseken gyakorolta a politikai hatalmat. A közgyűlés választotta meg és látta el utasítással az országgyűlésre küldött megyei követeket, a megyei igazgatás és bírás kod á.s tisztviselőit, és helyi érvényű jogszabályokat, határozatokat hozott. |DT| Népüimt-pély II. Li|ir>t m.-ükoronázás;i alkahmíliól a najiykállói megyeháza előtt, 1790. Szíiu'zolt réznict.szet