Magyar történelem II. [antikvár]

A művelődés folyton új meg új célok és eszközök kigondolásával és érvényesítésével keresi az emberi társadalom, kivált az állam és egyes osztályok boldogulását. Az ókori művelődés a természetes embert fejlesztette ki klasszikus, mintaszerű formai tökéletességre; a középkor természetfölötti magaslatra emelte az embert s az államot Krisztus tanításában való hite által s ehhez alkalmazta új, égbetörő művészetét s a logika vaskapcsaival kötötte össze hitét és az általa megteremtett egyetem tudományait; végül az újkort bevezető humanista irodalom az ókori klasszikusok formai szépségeiért rajongott s a természetes emberi nagyságokért, amibe pogányos szellem szürenkezett bele és összeütközött a krisztusi vallás-erkölcs tilalmaival. Ezen tilalmak alól a humannista korlátlan szellemek a klasszikus könyvekkel, Luther a bibliával akarta felszabadítani a természetes embert. Aztán következtek egyre nagyobb számmal a természettudományi felfedezések gépekkel; s a gazdasági rendszerek új nagy igéreteivel ejtik lázba az embereket, keresik és halmozzák a minél több pénzt és fokozzák a kényelmi meg gyorsasági igényeket. De nem boldogul az emberiség, mert kevés a gazdag és sok a szegény, kik irígykedve látják a gazdagok fényűző kényelmét, amelyhez ők könnyen nem juthatnak hozzá s amelyet ők krisztusi hitöktől megfosztva, vagy elkommunizálni, megszerezni, vagy tönkretenni iparkodnak. A korábbi idők eredményei nem pusztulnak el, hanem élnek tovább s javítják, tökéletesítik, leköszörülik az újítók szertelenségeit. Figyelmeztetik ezeket, hogy nagy vívmányaik gyökerei a "sötét" középkorba nyúlnak vissza s az újkor a középkor gyermeke, mint a középkor az ókoré, mely bevezetés volt a krisztusi hithez. Az induktív módszert ismerte már 1300 táján az angol Rogerius Bacon szerzetes és megtette az első lépéseket a természettani fölfedezések terén; csak 300 évvel később következett a másik Bacon, a Ferenc, aki bátorságával híressé tette az új módszert egy esetből általános törvény bevezetésére. Flavio Gioia már 1320 körül fölfedezte a mágnestűt, amellyel megindulhatott az óceáni hajózás újkori nagy útjaira. Már 1346-ban megszólalnak Crecynél a lőporos gépek, ágyúk kőgolyóikkal, hogy az újkor pénzhatalmai a leghatásosabb fegyvert adják a fejedelmek és zsoldos vezéreik kezébe a nemesi várak és kiváltságok lerombolására s a forradalomra gyulladt polgári és proletárosztályok kezébe a felsőbb osztályok és királyok ellen. Gutenberg szétszedhető betűi is a középkorban születtek meg 1450 körül, hogy lehetővé tegyék a reformációs és felvilágosult röpiratok, könyvek sokszoros elterjesztését, de lehetővé tegyék a nagy megtértek munkáinak milliós olvasását is az emberiség kibékítésére és boldogságára.