Magyar tudományosság [antikvár]

A szenzácziók korát éljük, a társadalomra csak erős szerek hatnak. A minapában egy franczia tudós világgá eresztett egy nagy mondást : „A tudomány csődbe jutott, mert már egy fél század előtt fogadkozott, hogy a teremtés és természet titkait megfogja oldani és a társadalmat boldoggá fogja tenni - és egyik igéretét sem váltotta be - és erről szól a vita Francziaországban, Németországban, Angliában, nálunk elég csodálatos, erről nem vitatkoznak, pedig talán több okunk volna reá! Ehhez hasonló szenzáczió ment világgá százötven év előtt Franciaországból, mikor Rousseau a dijoni akadémián pályadijat nyert azon tételével és annak bizonyításával, hogy a műveltség hatása káros az emberi társadalomra. Százados vita folyt erről; kár, hogy az író a mai angol-búr háborút nem érte meg, mert ebből érdekes bizonyítékokat meríthetett volna állítása beigazolására. Meglepő, hogy Brunetiére a tudomány csődjéről beszél ma, a világraszóló természettudományi felfedezések korában, még meglepőbb az, hogy ezt Francziaországban teszi, hol a tudományt tisztelik, a tudósokat megbecsülik és az eredményes munkában elől járnak.