Magyarország művelődésének története [antikvár]

Könyvem ezeréves közműveltségünk tényezőiről szól, amelyek nemzetünknek az európai művelt népek sorában helyet biztosítottak s amelyek nemzetünknek több mint ezeréves fennmaradását biztosították s az európai művelődés történetében megfelelő helyet jelöltek ki számunkra. Művelődésünk története azon átalakulásokról nyújt képet, amelyek mai közállapotaink megállapítására vezettek. Művem a politikai történet kiegészítéséül készült s a történet-irodalmunkban található adatokat összefoglalva, ezeket könnyen hozzáférhetővé igyekszik tenni. Könyvem összeállításánál felhasználtam mindazt, amit történet-irodalmunkban kitűzött célom elérésére megfelelőnek tartottam. Alkotmányunk, kormányzásunk, közigazgatásunk s társadalmi viszonyaink megírásánál felhasználtam a Milleniumi történetet, Beöthy Ákos, Pauler Gyula, Salamon Ferenc, Vámbéry Ármin, Kerékgyártó Árpád, Borovszky Samu műveit, Kmety, Korbuly közjogi könyveit, Jászay, Király, Varga történeti kézikönyveit; irodalmunk ismertetését Beöthy Zsolt, Négyessy László, Riedl Frigyes műveiből merítettem; a képzőművészet ismertetése Ipolyi, Czobor, Pasteiner, Szana, Keleti, Divald művei nyomán készült; a közoktatás történetét Békefi Rémig értekezéseiből, az érmekre vonatkozó részt Réthy László értekezéseiből vettem át; a zene történetét id. Ábrányi, Bartalus, Káldy, Benkő művei nyomán állítottam össze. Művem megírásánál használt könyvek jegyzékét könyvem végén közlöm. Művelődéstörténetünket öt fejezetre osztva tárgyalom, legbővebben az utolsó fejezetet, amely 1711-től napjainkig terjedő korszak közműveltségének tényezőit ismerteti. Szentes, 1905. március végén. Dr. Berecz Sándor áll. főgimnáziumi tanár.