Bővebb ismertető
Levéltár
Az összetett levéltár szónak első „levél" tagja bizonyos fokig megtéveszti a történeti és azon belül a levéltári szakirodalomban kevésbé jártasakat. Míg az összetett szó második tagja, a „tár" mindenki által ismert tároló-, örzőhelyet jelent, a „levél" szó esetében e kifejezésen többnyire egy bizonyos iratfajtát értenek, nevezetesen a levélíró és a címzett közötti közlésre használt tulajdonképpeni levelet, latinosan a misszilist. Viszont ha tudjuk, hogy a magyar régiségben a „litterae"-nek megfelelő levél oklevelet, iratot jelentett,' pontosan meghatározhatjuk a levéltár szó egyik értelmét: oklevelek, iratok őrzőhelye. A régmúltból reánk maradt oklevelek, iratok viszont ma már nem eredeti gyakorlati hasznosságuk - jogi tartalmuk, jogbiztosító szerepük - miatt értékesek, hanem értéküket az szabja meg, hogy milyen mértékben hasznosíthatja tartalmukat forrásként a történeti kutatás. Ezért napjaink irattári anyagát, mielőtt levéltári megőrzésre kerül, előbb selejtezik, és csak a történeti forrásértékű iratokat tartják meg állandó levéltárbeli megőrzésre. A levéltár szó a fenti értelemben intézményt jelent: 1. a történeti forrásértékű okleveleknek, iratoknak az őrzőhelyét (például Országos Levéltár). 2. Az előbbi jelentése mellett azonban a levéltár szó kifejezi azoknak az épületeknek fogalmát is, amelyekben levéltári intézmény működik. 3. Végül pedig annak a levéltári anyagnak az összességét jelenti, amely egy bizonyos irat- és levéltárképző intézmény, személy, közösség működésének írásbeli termékeként Jött létre (például Kolozsvár város levéltára, a cegei gróf Wass család levéltára). Egy-egy ilyen levéltár - főleg családi levéltárak esetében - lehet összetett vagy egyesített levéltár is (például a losonci gróf Bánffy család rokonsági levéltára, a branyicskai báró Jósika család hitbizományi levéltára, a hidvégi gróf Mikó és kisrédei Rhédey család levéltára). Ez utóbbi, harmadik fogalom (a levéltár mint a levéltári anyag összessége) kifejezésére a második világháború után mind a magyar, mind a román levéltári terminológiában a szovjet levéltári irodalomból átvették a régebbről a francia szakirodalomban is használt/onc/ kifejezést.
A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon III. kötete számára Icészüit címszó eredeti szövege. Vö. i. m. 372-378. A kézirat 1994, november 25-én icészüit el, ennek megfelelően a címszó nem foglalkozik az emiitett időpont után a hazai levéltári szei-vezet és hálózat módosulásaival, illetve következményeivel és értékelésével. Ezért a könyvészet sem hivatkozik a kézirat elkészülte után megjelent levéltári szakmunkákra.
1. A levél szó gazdag értelmezését illetően lásd SZT VII. III l-l 124.
11