Régészeti kutatások Magyarországon 2000 [antikvár]

Horváth László András - Szilas Gábor -Endrődi Anna - Horváth M. AttilaElőzetes jelentés aDunakeszi, Székes-dűlőn végzettőskori telepásatásról2000. május 2. és szeptember 1. között az Auchan Magyarország Kft. megbízásából megeló'zó' régészeti feltárást folytattunk Dunakeszi-Székes-dűló'n (hrsz.: 0132/1-16) az építendő' hypermarket területén. (1. kép)A terület a Dunától keletre mintegy 500 méterre, a Budapest és Dunakeszi közigazgatási határán futó M0 autóúttól közvetlenül északra, egy EEK-DDNy irányban hosszan elnyúló dombháton található, melyet keletről az Óceán-árok mocsaras ártere határol. Az említett au-tóút-szakaszon 1996-ban a BTM Ós- és Népvándorlás kori Osztálya már végzett régészeti feltárást. Ennek eredményei, valamint az idei ásatást megeló'zó' terepbejárás egyértelműen arra utaltak, hogy e morfológiailag jól körülhatárolható területen intenzív őskori megtelepedéssel számolhatunk.Schweitzer Ferenc 1996-os ó'svízrajzi vizsgálataiból tudjuk, hogy a dombhát a Duna újpleisztocén Il/a teraszsorának tagja, melyet később keleti irányból egy újabb Duna-ág (a mai Óceán-árok elődje) leválasztott a környező' területektől, kialakítván a jó megtelepedést biztosító terasz-szigetet.A hatalmas területen régészeti megfigyeléseink hatékonyságát nehezítette az a körülmény, hogy a felszín erősen kopott, lepusztult állapotú volt, olykor csupán közvetlenül a kevert, 30-40 centiméter vastagságú humuszréteg borította a homokos altalajt. Ennek köszönhetően a késő bronzkori kultúrréteget egyáltalán nem, az újkőkori szintet pedig csupán foltokban tudtuk megfogni. (2. kép)Ásatásunkon a legkorábbi leleteket az újkőkor szolgáltatta, melyek a feltárási terület középső és északi részében kerültek elő. Közel ötven gödör sorolható ehhez a korszakhoz. A cölöplyukakból származó cserépanyag alapján a 42. háznak nevezett épület is nagy valószínűséggel ebben a korban épült. Ez egy cölöpvázas hosszúház, melynek teljes alakja az erózió és a hu-muszolás következtében sajnos, már nem volt meghatározható. Az újkőkori leletek harmadik csoportja felszíni cseréphalmokból származott. Ezek gyakori jelenségei voltak annak a térségnek, amelyen a telepobjektumok is előkerültek. Itt a többnyire homokos talajon - sok esetben barna foltos - elszíneződéseket tapasztaltunk, melyek kisebb-nagyobb mennyiségű leletet, legtöbbször kerámiát szolgáltattak. Az így képződött településnyomok nem voltak összefüggőek, azok valószínűleg egymástól kisebb vagy nagyobb távolságra álló házak helyeit fogják körül. A neolitikus telep jól illeszkedik az 1996-ban Endrődi Anna által lelőhelyünk déli részében feltárt másik teleprészlethez, ahol két újkőkori ház