Bővebb ismertető
Törvénykönyvében Szent István királyunk "a kereszténység védőjének (defensor Christianitatis)" nevezte magát. Ennek európai keretbe illeszkedő, legjobb magyarázata az, hogy "minden király és szuverén fejedelem az egyház védelmezője belső ügyekben éppúgy, mint kifelé, mindegyiküket defensores ecclesiae-nek nevezik..."
A középkori császárságnak kizárólagosan sajátja volt a római egyház védőjének tiszte (defensio ecclesiae Romanae), s "mióta Nagy Károly császár lett, ez integráns és jellegzetes alkotóeleme a császári méltóságnak".