Szumirok, szittyák, ősturánok [antikvár]

A mai kor az idegizgató olvasmányokhoz, színdarabokhoz, filmekhez szokott hozzá. Ez a kötetkénk, ha regényalakba öltöztettük volna, bizonyára idegfeszítőbb lenne a legizgalmasabb kalandor-regénynél is. Hiszen az újra életre keltett, majd tizezeréves mult idők olyan új világát tárja elénk, amellyel semmiféle idegenfajta élete és semmiféle raffináltan kieszelt mese nem versenyezhet. És mégis ez a kötet eltér a eddigiektől. Turáni könyvsorozatom a turáni igazságokat nyújtja. Ennek pedig legősibb fundamentuma az, amit most vagyok elmondandó. így kötelességem az összes bizonyító tényeket és körülményeket a legnagyobb becsületességgel felemlegetni. Ezért tán az eddigieknél valamivel nehezebb olvasmány lesz ez a könyvem. Kérem olvasóimat, hogy szenteljenek valamivel nagyobb figyelmet és türelmet e kötetkének, hiszen mindaz, amit itt elmondok, nemzetünk és fajtánk olyan ősi nemeslevele, amelynek elvitatására hiába állottak sorompóba a más nemzetek legkiválóbb koponyái. A harcnak az lett a vége, hogy nem az övék, de a miénk ez a kincs, a miénk az a dicsőség, hogy a mai kultur ember kialakulhatott s a miénk annak a sok ezer esztendőnek eltemetett története, amely megelőzte a mai szereplő világúr népek, illetve népfaj, alig pár évezredes uralmát. Csak ezek tudása teszi megérthetővé a turáni lélek nagyságát és mélységét.