Tanulmányok a magyar népi demokrácia neveléstörténetéből I-II. [antikvár]

ELŐSZÓ Marxista neveléstudománjrunk s ezen belül a neveléstörténeti kutatás a felszabadulás után - bár szerényebb keretek között és talán szerányebb sikerrel, mint egyesek a társadalomtudományok közül - ért el eredményeket. Didaktikai, módszertani, neveléselméleti, neveléslélektani, haladó hag^omá— xiyaink nyomain járó neveléstörténeti tanulmányoknak ma már jelentős száma ennek a bizonyítója. A kutatás mindmáig késett azonban népi demokráciánk neveléstörténeti fejlődésének feltárásával. Neveléstörténészeink, csakúgy mint a marxista történettudomány képviselői, azt vallják, hogy a kutatás fontos feladatai közé tartozik a legújabb idők, a népi demokratikus rend napjainkig terjedő pedagógiai fejlődésének tárgyalása. Jelen kötetünk ennek a követelménynek jegyében született s azoknak a kutatásoknak eredményeit tsszi közzé, melyeket a Pedagógiai Tudományos Intézet szervezésében annak munkatársai, külső kutatók, más szakemberek bevonásával is, 1959 őszétől kezdve végeztek. A hat tanulmányt tartalmazó jelen kötetet rövidesen egy második fogja követni, jnelyben az oktatás tartalmi kérdéseinek, a kollégiumi nevelésnek,a neveléslélektannak, az iskolaszervezetnek, a középiskolai tanárok képzésének, az iskola és a család kapcsolatának és az úttörő szervezetnek a fejlődését tárgyaló tan«lmáxiyok kapnak helyet. A két kötetnek összesen 13 tanulmánya azonban - bár számos és sokrétű probléma feldolgozására tesz első kísérletet - együttesen sem adja a neveléstörténeti folyamat egészét. Hiányzik többek között a pedagógia általános alapjainak, - 3 -