Bővebb ismertető
ElőszóÖt éve alakult meg a Zsigmond Király Főiskola és vele a Művelődéstudományi Intézet - egyetlen szakkal, nappali és levelező tagozaton. Megalakulásával szinte egyidejűleg változtak a szabályok: egy 2000. évi kormányrendelet szerint a művelődésszervező szak nappali tagozaton csak szakpárban működhetett tovább, levelező tagozaton a kormányrendelet az egyszakos képzésben a tanulmányi időt 3 évre csökkentette. Ugyanakkor lehetővé tették, hogy szakpáros képzést folytassunk négyéves tanulmányi időben. Miután a nappali képzést meg akartuk őrizni, szakmai kérdések mérlegelése után úgy döntöttünk, hogy kommunikáció szakra adunk be pályázatot. A feladatot abszolváltuk, így alakult meg 2000-ben a Kommunikáció- és Művelődéstudományi Intézet, és elkezdődhetett a kommunikáció-művelődésszervező szakpárban is a képzés.Nem volt nagy intézet. Két főállású oktató s egy intézeti titkár. A többiek külső óraadók vagy részfoglalkozásúak; többnyire neves és magasan kvalifikált oktatók. Az évfolyamokkal és a hallgatói létszámmal együtt növekedett az oktatók létszáma, ezzel együtt a külsős oktatók köre is. Ma 15 tőállású oktató dolgozik az intézetben és két intézeti titkár.Az ún. bolognai folyamatból természetesen az intézet is kiveszi a részét. 2005-ben három főiskolai (BA) szakot akkreditáltunk, illetve akkreditáltunk újra. Így 2006-ban kommunikáció, andragógia, valamint szabad bölcsész szakokat indíthatunk, s tervbe vettük a szociológia szak közeli akkreditálását is.Jelenleg építjük ki a szakirányok struktúráit a képzésen belül. Filmesztétika, turisztika és idegenforgalom, andragógia, kommunikáció-menedzser, csak a már akkreditáltakat említve.Most érkezett el az ideje annak, hogy az intézetben folyó kutatások eredményeiből ízelítőt adjunk.A munkatársak között több ismert, a tudományos életben intenzíven részt vevő kutató van, az intézet jellegéből adódóan ezek a kutatások nehezen szer-