Tetemrehívás [antikvár]

I. fejezetNéhány rövid évtizede divatba hozták a volt Osztrák-Magyar Monarchia elsiratását. Ezt a jelenséget két dolog indította el. Az egyik maga a Habsburg volt uralkodóvonal ma élő tagjainak bűnbánata és nyughatatlan-sága az elvesztett habsburgi hatalom és úrhatnámság, a végzetesen megcsappant könnyen beömlő jövedelem, a kényelmes, kevés híján semmittevő életmód felett. Bár keményen hangzik ez utóbbi jelző, a múltra nézve azonban igaz és fellebbezhetetlen. A mások vonást, mely szükségszerűen ehhez kapcsolódik, a volt feudális rendszer károsultjainak mai hátrányos helyzete váltotta ki. Ennek a rendszernek a társadalmi rétegződésén belül a középosztály alsó rétegéig mindenütt megtaláljuk a múltba visszavágyókat. Nem csoda, mert ez volt a választóvonal, amelynél a múlt rendszerében az ember" kezdődött, hogy így mondjuk. Ami azon alul volt, azokat észre sem vettük" - mondta egyszer e sorok írójának, egy, a ma már megváltozott magyarországi társadalmi keretek között élő egykori valaki". Ne szépítsük a dolgot, ez így volt és sok esetben még ma is fennáll a reménykedők szívében, akiknek érzelmeikre a fenn vázolt törekvések lélektanilag építenek.Ez a magatartás természetesen nem általános. A józan gondolkodók számításba veszik azt, hogy az emberiség egy teljesen más irányú utat, csapást vágott magának, amelyen haladnia kell, ha az átalakulás idejét túl akarja élni. Ezzel szemben az álmodozók kisebbségben vannak ugyan, de abban a reményen, hogy egy óvatlan történelmi pillanatban egy sikeres államcsíny a múltat visszavarázsolja. Értsük ezalatt: a habsburgi múltat Magyarországra is.Ezért tekintsük át, ha vázlatosan is, mit látunk ebben a habsburgi magyar múltban", amelyre még a mai Magyarországon is, mai politikusok is nem röstellnek hivatkozni mézes-mázas ajakkal esetenként. Politikai érdekből ugyan, de szükséges-e valóban?A nagy magyar hazafi, Baráthosi Balogh Benedek, Magyarirtó Habsburgok című munkájából indulunk ki, mely mű minden érzelmi állásfoglalás nélkül a történelmi tények alapján mutatja be évszázados küzdelmeinket, megalázottságunkat, kizsákmányolásunkat egy gátlástalan, csak házi hatalmát, vagyonának szaporítását kierőszakoló család üzelmei által.Hadd idézzünk a könyv bevezető soraiból egynéhány sort: Minden nemzet hivatalos története az, amit tanulóifjúsága kezébe ad. És ezek ahivatalos tankönyvek tartalmazzák a legnagyobb hamisításokat. Felekezeteknek, pártoknak, s a hatalom kendőzésének a szolgálatában az eseményeket mindig olyan köntösbe öltözteti, hogy előre kitűzött célját mutassa igaznak." - Az ilyen irányú munkák versenyében nálunk a Habsburgokra vonatkozó rész viszi a pálmát." - Soha, sehol nem hamisították meg ilyen alávalóan a nemzet érdekeit, sőt életét szolgáló eseményeket, a fényből árnyat, az árnyból fényt kovácsolva, a bűnt erénnyé, az erényt bűnné formálva". Baráthosi ezen szavait úgy kell értenünk, hogy jeles faji tulajdonságainkat igazság- és szabadságérzetünket- és törekvéseinek lealjasították, míg a maguk bűneit és árnyoldalaikat kimagasló erényként csillogtatták meg.A szerző rámutat arra, hogy a magyar földet már a régebbi történelmi. időben is szomszédai bekebelezni törekedtek, majd rámutat: Reánk az utóbbi századokban legveszélyesebbé vált a németek törekvése kiváltképpen attól az időtől fogva, amikor a tőszomszéd Ausztria Habsburg kézre került." - ugyanis az őket itt megelőző Babenberg Frigyes osztrák herceg is szem előtt tartotta Magyarország megszerzését. Baráthosi B. idézi Kossuth Lajost, aki így szólt: Egy szerencsétlen órában a Habsburgok becsempésztettek az országba, nem hívattak. És attól a pillanattól kezdve reánk zúdult a szenvedések áija." - Majd Baráthosi B. saját szavaival folytatja: A Habsburg ősellenséges faj, mely gyűlöli a magyart." - Mindenre kiterjedő céltudatos munkát végeztek népünk elpusztítására és eszközeikben sohasem voltak válogatósak."Ezen néhány kiemelt sor után Baráthosi B. kutatásai nyomán bemutatjuk származásunkat és felemelkedésünket, melyeket a szerző hiteles történelmi adatok alapján közöl. Ezek szerint eredetük, mint minden családé, mondákba vész. Az úgynevezett Szémigotha" a zsidó eredetű családokat nyilvántartó könyv szerint a Habsburgok őseinek a sírköve ott látható a régi római zsidó temetőben. A német források viszont alemann" eredetűnek tüntetik fel. Az alemannok" kevert nép. Más, róluk szóló feljegyzések szerint kezdetben szorgalmas gazdák volta, alkalmazkodók, kapzsiak, megva-gyonosodási törekvéssel. Buzgó szenteskedők, akik a mur-i zárdát gazdagon megajándékozták. Az itteni hagyományok említenek egy Gutran nevű ősüket a X. században. Ennek az unokái Altenburger név alatt lépnek fel. Közülük Werner strassburgi püspök lesz. O emelteti fel Svájcban, Argau megyében Habichtsburg várát (Keselyűvár) melyből a későbbi Habsburg családi név ered. A püspök egyik testvére Ratbod lotharingiai herceg nővérét veszi feleségül. Ebben az időben már négy ága van a családnak. Mindegyik vagyonos, valószínű homályos utak révén, mivel egyes adatok