Történelmi töredékek [antikvár]

ELOSZO A Napi Történelmi Forrás Online Folyóirat és Műhely harmadik kötetét tartja kezében az olvasó. Első kötetünk, a Nem mindennapi történelem 2017-ben, míg a második Történelmi útvesztők címmel, a rá következő évben jelent meg. Három évvel ezelőtt fogalmazódott meg bennünk az az elgondolás, hogy írásaink ne csak az interneten, hanem nyomtatásban is elérhetővé váljanak az érdeklődők számára. Akkor döntöttük el, hogy évenkénti megjelenéssel könyvsorozatot indítunk, amelynek kötetei mind a történelelemmel hivatásszerűen foglalkozók, mind pedig az érdeklődők számára megfelelnek. Eddigi köteteinkbe a kezdetekkor meghatározott szempontok szerint, vagyis könnyed, olvasmányos stílusban, ugyanakkor tudományos igénnyel készült írások kerültek, azok íróinak kutatási és érdeklődési területének megfelelően. Miután szerzőink között vannak történészek, könyvtárosok, szociológusok és más tudományterületek művelői is akadnak, számos történelmi korszakból, illetve témából válogattunk. Korábbi köteteinkben is megfogalmazott céljaink szerint teljesen ismeretlen személyeket és eseményeket/eseménysorozatokat, illetve jól ismert történések eddig feltáratlan részleteit mutatjuk be. Az itt szereplő írások ennek megfelelően szerteágazóak, a kötetben egyaránt helyet kaptak a Woodstockban bulizó hippik, a kábítószer-kereső kutyák és a prágai követség nyilas diplomatái. Ami mégis összeköti ezen írásokat, az egyrészt a forrásközpontúság - legyen szó akár írott vagy képi forráso-kól, vagy éppen egy ló csontvázáról másrészt pedig az ismeretterjesztés szándéka. Ez utóbbinak megfelelően igyekeztünk a honlapunkon már megismert könnyedebb stílusból minél többet megőrizni. Szeretné tudni, hogy került egy szíriai árvagyerek a Monarchiába, és lett a magyar katonai lótenyésztés „éllovasa"? Es hogy lett szülőföldje 110 évvel később hidegháborús politikai és kémjátszmák színtere? Mi módon rengették meg a társadalmat különféle forradalmak a Vasfüggöny mindkét oldalán? Miként éledtek újra a Rákosi-korszak koncepciós perei az 1956-os forradalom leverése után? És hogyan próbálták meg rendezni a „cigánykérdést" az első világháború alatti és a két háború közötti Magyarországon? Hogy élték meg a Magyar Királyi Posta dolgozói és egy-