Történelmi útvesztők [antikvár]

ELOSZOA Napi Történelmi Forrás Online Folyóirat és Műhely második kötetét tartja kezében az olvasó. Egy év telt el Nem mindennapi történelem című könyvünk megjelenése óta, amelybe szakmailag igényes ismeretterjesztő tanulmányokat válogattunk össze változatos témákból, korszakokból. Fiatal történészekből, könyvtárosokból, szociológusokból és a társtudományok képviselőiből álló csapatunk 2015 januárjában kezdte meg tudományos ismeretterjesztő munkáját először online felületeken, majd nyomtatásban is. Célunk, hogy könnyed, olvasmányos, de a szakmai és kutatásmódszertani kívánalmaknak megfelelő írásaink minél szélesebb, a történelmet kedvelő vagy azzal hivatásszerűen foglalkozó olvasóközönséghez jussanak el. Bár a felületeinken megjelenő írások tematikája szerteágazó, ami összeköti őket, hogy elsődleges forrásokat - legyen szó írott, képi, régészeti forrásokról vagy éppen filmről - helyezik középpontba, hiszen az adott személy vagy korszak azokon keresztül ismerhető meg a lehető legjobban. Célunk az is, hogy az ismert történelmi alakok és mélyrehatóan feldolgozott események mellett elfelejtett történelmi személyeket és szinte vagy teljesen feledésbe merült mozzanatokat is bemutassunk, illetve azokhoz újabb és újabb adalékokkal szolgáljunk.Az út tehát adott volt; szándékainknak megfelelően most tizennyolc újabb történelmi mozaikdarabbal" kívánunk hozzájárulni az írott történelemhez. Ismét széles körből merítettünk, Kleopátra politikai incselkedéseitől a Don-kanyar menti lövészárokban rotyogó pálinkáig. Megismerkedhetünk több korszak számkivetettjeivel, a híres-hírhedt postarabló betyároktól a második világháború előestéjén a náci Németország elől Magyarországra menekülő csehekig. Hogy kezelték a Horthy-korszakban a legszegényebbek problémáit és a zsákutcába jutott cigánykérdést? Hallotta-e azt a viccet, amikor a maszek, a cigány és a tanács elment házat építeni? Mi volt a célja Rákosinak az ostrom alatt rommá lőtt Budapest átformálásával? És hogyan egyensúlyozott két korszak határán Felmer László, a modern hídember"? Ha a szocialista embert nem is, szocialista gazdaságot sikerült létrehozni, amiben kulcsszerepe volt Kádár azóta elfeledett csúcsszervének, a Gazdasági Bizottságnak és az internacionalista segítségnyújtás" erőszakmentes megnyilvánulásaként felépített paksi atomerőműnek is. Végigkövethetjük a magyar gazdaság útját az 56-os nagy sztrájkoktól az új gazdasági mechanizmuson át a rendszerváltásig.