Ünnepi kötet Réthelyi Miklós 80. születésnapjára [antikvár]

Részlet:BEVEZETESf7Soós Gábor, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság főtitl<ára (2016 -)Lectori salutem!Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek. (Máté, 5,9)Ünnepi kötetet tart kezében az olvasó. Réthelyi Miklós 2019- június 8-án lesz 80 esztendős. Ebből az alkalomból e kötet lapjain is köszöntik az elnöki tisztségre őt 2012-ben és 20i7-ben felkérő miniszterek és elnökök, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnökségi tagjai, valamint a Bizottság főtitkárai. A kötet második, nagyobbik része Elnök úr válogatott beszédeit, előadásait tartalmazza ebből a hétéves időszakból. A beszédek válogatásakor arra törekedtünk, hogy egyrészt megjelenjen a témáknak az a sokszínűsége, mely az UNESCO és a Magyar Nemzeti Bizottság tevékenységét jellemzi, másrészt megmutatkozzék Elnök úr törekvéseinek iránya és gondolati gazdagsága. A kötet szerkesztői azt remélik, hogy mindezek legalábbis ízelítőt adnak Elnök úr személyiségéből, és a magatartásformákból, ahogy a világ gondjait és örömeit kezeli, hitelesen képviselve az UNESCO Alkotmány első mondatának eszmeiségét: Mivel a háborúk az emberek tudatában keletkeznek, az emberek tudatásban kell a béke védelmében munkálkodni." A kötetben közölt, SzUárd Leó a felelős világpolgár" című, a Magyar Tudományos Akadémián 2014-ben elhangzott beszédében Elnök úr felidéz egy történetet.Az első világháború vége után tizenkét évvel, Szilárd Leó 1930-ban találkozott egy hajdani iskolatársával, barátjával, és arról beszélgettek, hogy mi történt velük, amióta utoljára találkoztak. Az iskolatárs az osztrák-magyar hadsereg hadnagya volt, és az I. világháború utolsó napjaiban járőr osztagot vezetett a Kárpátokban. Egy reggel elterjedt annak a híre, hogy megkötötték a fegyverszünetet, de a hírt - mivel el voltak vágva minden összeköttetéstől - senki sem erősítette meg. Elindultak a szokásos felderítő útjukra, és amikor egy erdőből kiléptek, szemtől szemben találták magukat egy orosz tiszt által vezetett járőr osztaggal. A két tiszt előrántotta fegyverét és a két csapat - mintegy megdermedve - hosszú másodpercekig nézett szembe egymással. Az orosz tiszt hirtelen elmosolyodott és kezét tisztelegve a sapkájához emelte. Az isfeolatárs viszonozta a tisztelgést, majd mind a két járőr visszafordította a lovakat. Még ma is sajnálom - tette hozzá a barátom -, hogy nem én tisztelegtem először."Elnök úr az az ember, akinek mindig megvan a bátorsága ahhoz, hogy elsőként tisztelegjen. Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy több mint három éve Elnök úr közvetlen munkatársaként dolgozhatok és béketeremtő törekvéseit segíthetem. Tisztelettel köszöntöm Elnök urat születésnapján a kötet szerkesztői, egyben a Bizottság Titkárságának munkatársai - Gyarmati Vera, Hajdu-Kriston Krisztina és a magam - nevében is. Kívánunk jó egészséget és sok erőt a további közös munkához!