Vallási néprajz 2. [antikvár]

ADALÉKOK A HARANGOD-VIDÉK REFORMÁTUS EGYHÁZTÖRTÉNETÉHEZGALUSKA IMREA táj neveAz egyháztörténeti hangulatú név hagyományos magyarázatát SZIRMAY Antal, Zemplén megye történetírója örökítette ránk közel kétszáz éve írt, latin nyelvű -munkájában. " nevezett helységek - úgymond - (Hernádnémeti, Hidvég és Gesztely), midőn RÁKÓCZI és BETHLEN (István) Erdély birtokáért egymással huzalkodtak, RÁKÓCZI György részéről olyan kiváltsággal ruháztattak fel, hogy szállásbeli kötelezettségképpen minden telek egy jól fegyverzstt lovast, a házas zsellér pedig egy kellően felszerelt gyalogost tartozik kiállítani a harcmezőre, annyiszor , ahányszor úgy hozta magával a parancs, és ha figyelmük harangkongatással felhívatott az ellenséges csapatok közeledésére. Mely végből mind a megneveztük, mind más arra alkalmas helyeken, Luc és Kesznyéten körül, jó magas, fából készült őrtornyok állíttattak, mindenikben ércharang-nyelvvel, hogy a betört ellenség közeledtét a szerencsieknek jelezzék, valamint a RÁKÓCZI-javak felprédálását meggátolják. S ettől kezdve az az egész tartomány még ma is Harangod, vagyis Harangok helye.A táj belsejében viseli még e nevet egy Megyaszó környékén eredő s Harkálynál a Taktába szivárgó ér, középen egy puszta két majorral: Újvilág-Harangod és Csillag-Harangod, továbbá a hernádnémeti határ keleti részén a vidékre jellemző tumulu-sok egyike, a Harangod-halom.