Város és művelődés [antikvár]

1.1. Társadalmi gazdasági rendszerváltás: Uj társadalmi szükségletek, uj prioritások Az 1989/90-es magyar társadalmi rendszerváltás óta eltelt hat esztendő azonban ez az időtávlat még nem elég nagy ahhoz, hogy a politikai, gazdasági, kulturális átalakulás folyamatát elfogulatlanul, lényegi vonásaival és törvényszerűségeivel tárjuk fel. Ez a nehézség abból is adódik, hogy a politikai struktúrák ugyan nagyobb részt átalakultak, a gazdaság szerkezetében, a termelés módjában már a tőkés gazdasági modell vált uralkodóvá - a nemzeti vagyon 60%-a magánkézben van a kultúra szférájában azonban lassabban történtek a változások, a közeljövőbe helyezhetjük a kultúra területén is bekövetkező gyökeres fordulatot. Különösebb vizsgálódás nélkül kimondhatjuk, hogy a társadalmi rendszerváltással parallel új társadalmi felépítményi rendszer formálódik, a korábbitól eltérő szerkezetű, mélységű, bonyolultabb integráltsági fokú társadalmi cselekvési tér alakul ki. A hierarchikusan tagolt, statikus és végrehajtatásra orientált szocialista felépítményi modell helyett polgári, demokratikus működésű társadalomszerkezet formálódik, amelynek a léte a permanens fejlődéssel, dinamikával párosul. Ez a társadalmi rendszerváltás korszakváltás is egyben, amelyhez hasonlatos átalakulás I. István korában, a XIX. században, majd 1948-50 között történt csupán Magyarországon. Az értékrend, a tulajdonhoz való viszony, a mindennapi létünkkel összefüggő szervezeti keretek, az emberi kapcsolatok módja, az egyéni és társadalmi célok, az egyéni és közösségi szükségletek és az intézményi funkciók megváltoztak vagy megváltoznak, megszűnnek és újabbak is képződnek.