Beszélgetések Szíj Rezsővel 1. kötet [antikvár]

Mielőtt az alábbi kötetben föllelhető beszélgetéseket az útjára bocsátjuk, két nyilatkozatot idézünk föl a kötet elején. Az elsőt Pogány Ö. Gábor művészettörténész, kandidátus, a Magyar Nemzeti Galéria volt főigazgatója írta 1991-ben Szíj Rezsőről: „Szíj Rezső az elmúlt ötven esztendőben széles körít munkásságot fejtett ki a magyar művelődés számos területén. Szinte fölsorolni is nehéz, mi mindent csinált, teológiai, irodalomtörténeti, művészettörténeti tanulmányokat folytatott, ezeknek a szakmáknak és e szakmák sokirányú elágazásainak a mentén igen sok cikket, dolgozatot írt, ismeretterjesztőt éppen úgy, mint önálló kutatásainak a földolgozását. Közben szenvedélyes közművelő tevékenységet is teljesített, előadásokat tartott, kiállításokat rendezett, nyitott, művészeti társaságokat szegezett, könyvkiadással, lapszerkesztéssel foglakozott és így tovább. Mindezekkel együtt nagyszabású gyűjtőmunkára is volt ereje, s ennek során elámítóan gazdag anyagot állított össze." Az utókor nem foglakozik a hagyaték(ok) földolgozásával, mert nincs idő és szakértő emberi kapacitás. A művészeknek, alkotóknak saját maguknak - még életükben - kell elrendezniük, és földolgozva, hozzáférhető formában az utókorra hagyni. Ezeknek egyike a kecskeméti gyűjtemény. Az ezzel foglalkozó méltatásokból elöljáróban egyet idézünk, melyet Heltai Nándor írt, aki „Az egész látóhatár érdekel" című cikkében a Köztér, 1999 júniusi számának 9. oldalán így fogalmazott: „1990. október 7-én kelt ajándékozási nyilatkozatában kijelentette, hogy a kulturális főhatóságok által nemzeti értéknek nyilvánított könyvtárának átadásával is segíteni szeretné a kecskeméti református gyülekezetet. Szólni illene Szíj Rezsőről a könyvgyűjtőről, a nyomda- és könyvtörténészről, a bibliofilia hivatott tudósáról. Sokoldalúsága, mindent összefüggéseiben vizsgáló kutató szenvedélye, az a törekvése, hogy hasznos akarat legyen, közösségeket teremtsen, a reformeszméit ebben a teremben rokonérzők előtt kifejtő Németh Lászlót idézi számomra. Ilyen emberekre gondolhatott a minőség forradalmának meghirdetője, mint Kecskemét történetének egyik legönzetlenebb és legjelentősebb kulturális mecénása, a magyarság érdekeinek egyetemes látókörű szolgálója, Szíj Rezső."