A népvándorlás hatezer éves története [antikvár]

Ha hajdanában a népmesei legkisebb fiú batyut akasztott a nyakába, benne persze az elmaradhatatlan hamuba sült pogácsával, és egy levágott göcsörtös husángot vett a kezébe, azt mondták rá: elindult vándorútjára, szerencsét próbálni. Ha századokkal később a legkisebb fiú ezt egy rakás cimborájával, és persze néhány szép leányzóval tette meg, (a hamuba sült pogácsa helyét meg átvette a pizza, a rágnivaló, no meg a kóla) - akkor úgy mondták: kirándulni mennek. (Aztán sokszor kilenc hónap múlva a nőgyógyász törhette a fejét azon, hogy mi is volt a fogantatás pontos helye és ideje?...) De ha a vándorlásra egy egész törzs, törzsszövetség, vagy mindjárt nép adta a fejét, azt viszont népvándorlásnak, vagy tudományosan migrációnak nevezték. És a Föld története már csak olyan, hogy ezt a hobbyt mindig is űzték a törzsek, népek, legfeljebb nem mindig hívták így.