Görög élet és műveltség [antikvár]

Részlet: Görög élet a Kr. e. V. században Athénben vagyunk, a város egyik külső kerületében,, a sűrű olajfákkal ékes Kolonosban. A »szépfolyású« Kephisos partján örömtől ragyogó arccal siet hazafelé egy polgár, mert kis gazdaságába, melyben éppen dolgozott, hírül hozták neki, hogy felesége fiúcskával ajándékozta meg. Végtelenül boldog a derék ember, mert szent a meggyőződése, hogy életének nem volna célja, ha utódot - elsősorban fiúutódot - nem hagyna maga után. Ezt a meggyőződést, melynek végső elemzésben a fajfentartás ösztöne az alapja, ő maga az apjától örökölte, ez viszont közvetve még régebbről, abból a korból kapta örökül, mikor még vallási formája volt a gondolatnak, mikor az apa gyermekétől várta sírjának gondozását, halálontúli nyugalmának biztosítását. Ez a vallási gondolat ekkoriban már halványodni kezdett, de erkölcsi okok meg a népesség-szaporodást követelő állam-rezónnal való együttérzés mindvégig épségben tartotta azt a felfogást, mely a hazasiető apát most hevíti.