Közép-Brazilia természeti népei között [antikvár]

Utazás Cuyabába s az expedició fölkerekedése. Rio de Janeiro sokkal elragadóbbnak tetszett, mint három évvel ezelőtt. Akkor testben-lélekben elgyötörve alig vártuk, hogy minél hamarább hátat fordíthassunk a bűbájos egyenlítői tájékoknak, most pedig erőre kapva a honi földben, újra itt vagyunk, lobogó vággyal "népet, országot tanulni". De mindjárt kezdetben kellemetlen hír fogadott bennünket. Jövendő működési területünkön a Mato Grosso-n kolera dühöngött. Gőzhajók a La Plata-Paraguay folyón fölfelé a belső tartományokba s ezek fővárosába Cuyabába, nem közlekedtek. Arról le kellett mondanunk, hogy szárazföldi úton juthassunk el Cuyabába. Mit tehettünk okosabbat, mint visszatértünk Rióba s március, április és május hónapot különféle tanulmányokkal töltöttük el. Június 4-én azután Montevideóba, majd innen Buenos Airesbe hajóztunk. A braziliai hajó, a «Rio Paraná», június 17-én érkezett meg s 20-án már Santa Elenaban kötöttünk ki. Corrientesben kisebb hajóra szálltunk át s 28-án Paraguay fővárosába, Asuncionba értünk. Paraguayt elhagyva, újra braziliai területre léptünk s még egy ízben hajót változtatva, július 11-én horgonyt vetettünk Cuyabá előtt; igazában megrekedtünk egy homokzátonyon. Itt már ismerősök, barátok vártak. Arra a kijelentésünkre azonban, hogy három hét mulva nekivágunk Brazilia belsejének, általános fejcsóválás volt a felelet...