Letűnt civilizációk nyomában [antikvár]

Részlet a könyvből: Hányszor, de hányszor kérdeztük már önmagunktól: vajon mi lett a sorsa ezeknek az embereknek? Hányszor, de hányszor történt meg velünk, hogy a régmúlt emlékeit látva vagy régészeti ásatások helyszínére elzarándokolva egyszer csak hatalmába kerített minket a múlt varázsa és rejtélyessége, s szerettünk volna választ kapni a kérdésre: hogyan éltek ezek az emberek, miképpen gondolkodtak, s milyenek lehettek hétköznapjaik? Milyen gyakran esik meg velünk, hogy miközben dokumentumfilmet nézünk a televízióban vagy lapozgatunk egy magazinban, amelyben - például - Pompejiről készült képeket látunk, hirtelen úrrá lesz rajtunk a kíváncsiság, s szeretnénk minél többet megtudni a régmúlt korok népeiről és kultúráiról? S amikor feltesszük magunknak e kérdéseket, gyakran még ennél is tovább megyünk, és arra is kíváncsiak vagyunk, mit gondolhattak elődeink saját elődeiről, s miféle kérdéseik lehettek saját múltjukra vonatkozóan azoknak az embereknek, akik nekünk, a bolygót ma benépesítő embereknek időben s térben is távoli ősei voltak?