Római régiségek [antikvár]

T í;V ¦ / ¦¦ ¦ / A Romulust és Remust szoptató farkas. (Capitoliani.) BEVEZETÉS. ' 1. Miből ismerjük meg a rómaiak éleiét? A régi rómaiak nyilvános és magánéletét több forrásból tanulmányozhatjuk; ezek dy bőséges anyagot adnak, hogy abból Rómának és a hatalmas római birodalomnak évszázadokra terjedő életét alaposan megismerhetjük. E források a következők : 1. A gazdag római irodalom. Mind a szépirodalom, mind pedig a tudományos irodalom szinte kiaknázhatatlan bányája a rómaiakra vonatkozó ismereteinknek. Livius munkáiból megismerhetjük az állami berendezést, a hadi régiségeket, Cicero beszédeiből a törvénykezési eljárást, Horatius költeményeiből az irodalmi életet; sok magánéletbe vágó adatot nyújtanak szatü-ái, episztolái. A szépirodalom anyagát kiegészíti a szak- és tudományos irodalom : építészet, orvostudomány, természettudományok. 2. A feliratok (inscriptiones) fára, kőre, ércbe vésett eredeti okmányok. Ma körülbelül 200.000 római tárgyú feliratot ismerünk, amelyek a Corpus Inscriptionum Latinarum címen jelentek ,meg nyomtatásban 16 nagy kötetben. A feliratok vagy lelőhelyükön vannak, vagy múzeumokban gyűjtötték össze őket. Megfejtésükkel a felirattan (epigraphika) foglalkozik. 3. Emlékek. A régi római birodalom egész területén találunk templomokat, színházakat, táborokat, vízvezetékeket, temetőket stb., illetőleg azoknak romjait. E beszédes emlékek szintén vagy eredeti helyükön vannak meg, vagy múzeumokban vannak összegyűjtve. Alig van ország Európában, amelynek ne lenne több, a római életre vonatkozó tárgyakból, emlékekből álló múzeuma. Magyarországon ilyen múzeum van Budapesten, Aquincumban, Győrött, Veszprémben, Sopronban, Szombathelyen, Székesfehérvárott stb. Az európai nagy múzeumok közül ismertebbek 1. Rómában a) a capi-tohumi múzeumok; b) a vatikáni múzeum (itt őrzik többek között a Scipiók