Gazdaság, életmód, műveltség [antikvár]

Őstörténetünk yy Őseink a finnugor együttélés korában főleg halászattal és vadászattal foglalkoztak. Eszközeik csontbői és csiszolt kőből készültek. Edényeiket agyagból formázták, majd kiégették őket. Erdei szállásaikon nyírfakéreggel borított sátrakban és kunyhókban laktak. Az ugor korszakban a halászat és a vadászat helyét fokozatosan az állattartás és - kisebb súly-lyal - a földművelés foglalta el. Ekkortól válik a ló őseink elmaradhatatlan társává a korábbi rénszarvas helyett. Az ugorok, köztük a magyarság ősei, eszközeiket már rézből, bronzból, majd a Kr. e. YIII-Y. századtól vasból készítették. Letelepedetthez közeli életet éltek, vízpartok közelébe építették félig földbe vájt vagy a talajra épített házaikat. Gazdaság Az éghajlat szárazabbá válása következtében őseink csaknem teljesen felhagytak a földműveléssel, egyre több állatot, főleg lovat és juhot tartottak. A hatalmas állatállománnyal azonban a sovány legelőkön vándorlásra kényszerültek. Miközben egyre nyugatabbra vonultak az eurázsiai sztyeppvidé-ken egyik szálláshelyről a másikra (Magna Hungária, Levédia, Etelköz), egyre inkább hasonultak a környező lovas-nomád, pontosabban félnomád népekkel: szkítákkal, szarmatákkal, hunokkal, bolgár-törökökkel. Könnyen mozgatható sátraikkal vándoroltak a sarjadó füvet követve. Ugyanakkor a földművelést sem felejtették el, azzal téli szállásaikon foglalkoztak.