Ifjúsági korszakváltás [antikvár]

Bevezetés helyett Egy győztes kor nyertesei és vesztesei Magyarországon is bekövetkezett az ifjúsági korszakváltás - állítják a szociológusok, akik konferenciát rendeztek, hogy áttekintsék a fiatalok társadalmi helyzetét. Az Ifjúsági korszakváltás - Az ifjúság az új évezredben című tanácskozáson a Magyar Szociológiai Társaság, a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet és az Oktatáskutató Intézet szakemberei vettek részt. Gábor Kálmánt, az Oktatáskutató Intézet munkatársát a konferencia eredményeiről kérdeztük. - Mi az aktualitása a konferenciának, mivolt a központi kérdés? - A konferencia apropóját az adta, hogy az elmúlt években hazánkban is bekövetkezett az úgynevezett „ ifjúsági korszakváltás", amely a nyugati országokban és Amerikában már a hatvanas években lezajlott. Vannak olyan alapvető társadalmi jelenségek, amelyek ezt a korszakváltást kísérik. A legfontosabb az oktatás expanziója, amelynek következményei még beláthatatlanok, sokak életében jelentős fordulatot hoznak. A nyugati fejlett társadalmak igen széles rétegei kerültek közép- és felsőoktatásba, először ültek be tömegesen munkás származású fiatalok, azon belül munkás lányok az érettségit és diplomát adó iskolapadokba. Meghosszabbodott az ifjúsági életszakasz, ugyanakkor a fiatalok egyre korábban önállósodtak. Erre jó példa a szexuális kapcsolatok egyre szabadabbá és koraibbá válása, amelyben nagy szerepet játszott a lányoknál az antibébi-tabletták elterjedése is. Az addig kisvárosi környezetben élők tömegével kerültek át - főként az Amerikai Egyesült Államokban - az egyetemvárosokba, ami gyökeres életmódváltást jelentett. Átalakultak a szocializációs feltételek, a család szerepe bizonyos értelemben csökkent, éppúgy, mint a területhez kötődés is. Sokkal nagyobb szerepet kapott a fogyasztás, a fogyasztói kultúra, ezzel öszzefüggésben az egyes értékek preferencia-sorrendje is jelentős változásokat mutat az ifjúság körében. - Hogyan következett he ez a váltás Magyarországon? - A korszakváltás problémájával a magyar szociológia sem most kezdett el foglalkozni. Már a nyolcvanas években készültek összehasonlító vizsgálatok a nyugati fiatalokkal. Akkor azt láttuk, hogy a magyar fiatalok körében ez a korszakváltás késik. Ennek több oka volt. A rendszerváltásig nem történt meg az oktatás expanziója, a piac hiányában nem alakult ki az a társadalmi környezet, amely a fogyasztásra helyezi a hangsúlyt, és egy ifjúságközpontú, szabad médiát feltételez. Ennek ellenére megfigyelhető volt a fiatalok korai önállósodása és a kulturális értékváltás, de a lényeges fordulat mégsem következett be. Hipotézisünk az volt, hogy a piaci rendszer és a demokratikus