Közösségi és közéleti aktivitás [antikvár]

ELŐSZÓ A közösségi kapcsolatok igénye - a demokrácia megújításának esélye címmel indított líuratásunk korábbi fázisában országosan reprezentatív vizsgálattal kerestük a közösségi kapcsolatok és a közéleti aktivitás összefüggését.' Jelenlegi könyvünk tanulmányai falusi településeken végzett vizsgálatok adataira építve kívánnak választ adni a kutatás kérdéseire. Azt feltételeztük, hogy a falvakban még ma is erősebbek a közvetlen kapcsolatok, emiatt nagyobb eséllyel formálódhatnak a közösségek. A gyakoribb együttlét és a sűrűbb kapcsolatok hatására pedig erősebb lehet a helyi problémákkal összefüggő közösségi véleménynyilvánítás, nagyobb lehet a közéleti aktivitás esélye, mint a túlnyomórészt gyengébb interperszonális kapcsolatokkal élő nagyvárosi lakosság körében. Mindazonáltal a falusi közösségi-közéleti kutatás kezdetekor azt is figyelembe kellett vennünk, hogy a települési és regionális civilizációs egyenlőtlenségek következtében a falvakban a gyenge munkapiaci lehetőségekkel járó rosszabb jövedelem és az alacsony műveltségi szint a közösségi szerveződést és a közéleti véleménynyilvánítást többnyire gátló tényezők. A mintába három országból összesen hét falu került. Elsősorban nagyvárostól nem messze található, ám hagyományosan agrártevékenységgel foglalkozó lakosságot tömörítő községeket választottunk: Magyarországról Rúzsát, Petöfiszállást és Ramocsaházát. Határon kívüli település a vajdasági (szerbiai) Hajdújárás és a határtól meglehetősen nagy távolságra, zárványban lévő Bácsgyulafalva, Erdélyben (Románia) a székelyföldi Agyagfalva és Bögöz.^ A választott települések regionális pozíciója eltérő, a más-más országhoz tartozás lehetőséget ad annak a kérdésnek megválaszolására is, hogy van-e különbség a határon belüli és a határon túli magyar falvak közösségi és közélete között. Milyen különbség tapasztalható a kedvezőbb munkaerő-piaci lehetőségekkel rendelkező 1 Utasi Á. (szerk.) Közösségi kapcsolatok és közélet. Műhelytanulmányok III. Szeged, Belvedere 2011. 2 Petőfiszállás (mintaszám: 63, megközelítő népességszám: 680), Rúzsa (mintaszám: 133, megközelítő népességszám: 1430), Bácsgyulafalva (mintaszám: 140, megközelítő népességszám: 1500), Bögöz (mintaszám: 93, megközelítő népességszám: 1000), Agyagfalva (mintaszám: 71, megközelítő népességszám: 760), Hajdújárás (mintaszám: 204, megközelítő népességszám: 2190), Ramocsaháza (mintaszám: 140, megközelítő népességszám: 1499)