Mint folyó mentén a kertek [antikvár]

BEVEZETÉSEzt a munkát az 1980-as évek közepén kezdtem el. Egyrészt az építkezési emlékek kutatásához gyűjtöttem adatokat a Szabolcs-Szatmár megyei levéltárban, másrészt a kezdetekre voltam kíváncsi. Hogyan és mióta éltek zsidó emberek Magyarországon, vidéki településeken. Honnan jöttek, mivel foglalkoztak. Abban az időben ez az egész kérdéskör hiányzott mind a néprajzi tudományos irodalomból, mind a helytörténeti munkákból. A kutatás előzményeként csak a Magyar Zsidó Oklevéltárban közölt néhány tanulmány tekinthető, valamint a 19. század végéről Kohn Sámuel átfogó történeti munkája. Mint később kiderült velem egy időben hasonló témán dolgozott Fazekas Rózsa, aki Szatmár megye 1848-as összeírását elemezte, valamint Varga László, aki országos méretekben vázolta fel a zsidó betelepedés újkori történetét.Azt lehetett csak tudni, hogy vidéken nem igen élnek zsidók, a kis településeken meg egyáltalán nem. Aki túlélte a deportálást vagy a munkaszolgálatot és hazajött, az sem maradt vidéken, a kisebb településeken különösen nem. A vidéki városokból is előbb-utóbb Budapestre költöztek, sokan, különösen az ortodox vidékekről, elhagyták az országot. A nagyobb lélekszámú közösségekből néhány család maradt esetleg az eredeti lakóhelyén. A helyi városi, jubileumi évkönyvek, helytörténeti munkák már nem szóltak az ott élt elődeikről. A magyar vidék kivetette magából a zsidók emlékét is.Abban, hogy Szabolcs-Szatmár-(Bereg) megyét választottam a kutatás helyszínéül családi vonatkozások játszottak szerepet. Akkor még nem tudtam, hogy az ország bármelyik pontját, bármelyik megyéjét is választom, ugyan úgy találok adatokat a falusi és városi zsidókról, ahogy Északkelet-Magyarországon. Nagy dunántúli zsidó központokban ugyan úgy, ahogy kis dunántúli falvakban, vagy a Dél-Alföldön.Munkám két nagy részből áll. Az első a zsidók betelepülése a fent jelzett három megyébe, népesedés-, és bizonyos mértékben gazdaságtörténete. A foglalkozások alakulására nagy hangsúlyt fektettem. Ez utóbbival kapcsolatban bizonyos prekoncepcióval éltem, arra vonatkozóan, hogy nem a kereskedés volt a domináns foglalkozás, és ezt szerettem volna igazolni az adatok alapján. Ez sikerült is, megyénként eltérő mértékben ugyan, de a mesterségek megjelenése a zsidók között már a 19 század elején megfigyelhető, ahogy a tiltások enyhülnek, vagy esetíeg meg is szűnnek, egyre több szakmában és egyre nagyobb számban jelentkeznek.