Eszmék faggatása [antikvár]

Előzéklapon ajándékozási bejegyzés.
E könyv az Aurul cenusiu (Szürke arany) három - 1971-ben, 1972-ben, illetve 1973-ban - megjelent kötetében, valamint A 2000. év krónikájában (1969) olvasható esszék folytatása. A gondolatoknak nincs anyagi valóságuk, de vannak reális azonosságaik, amelyekre az eszmék haladása folyamán mindig fény derül. Egy kortárs szerző paradigmának nevezi a korra jellemző gondolkodás uralkodó modelljeit. A jövőkutatás és a neveléstudomány néhány kérdését tárgyaló jegyzetek címében a "paradigma" szót a minden ésszerű törekvés struktúráján áttetsző lényeges vonásokra leegyszerűsített ábrázolás vagy elsődleges fontosságú motívum értelmében használom. Az Eszmék faggatása az események láttán fölbukkant kérdésekre keres választ, no meg azokra is, amelyek a szerzőben olvasmányai átgondolásakor vagy csak úgy meguktól merültek fel. Vajon a gondolkodó alany azonosságán kívül egyéb is biztosíthatná egységüket? Igen. Az a tény, hogy amilyen hatalmasak az emberiség problémái, olyan csekély e kérdéskörök központi témáinak a száma. Elsődleges fontosságú a lét és a fejlődés tárgyköre; ez az a téma, amely az emberiséget arra ösztönzi, hogy még jobban felkészüljön saját jövőjére, s kiművelje a jövő befogadására alkalmas humán szellemi alkatot. A saját és más országokbeli tapasztalat egybevetése lehetővé teszi annak a felmérését, hogy milyen mértékben egyezik az egyetemes gondokodás főáramlataival az a koncepció, amely hazánkban a sokoldalúan fejlett társadalom kifejlődését döntően meghatározza. A "Sokoldalúság és harmónia" című értekezés, mely e könyv bevezetőjéül szolgál, a Román Akadémián hangzott el, a Román Kommunista Párt XI. Kongresszusa tiszteletére rendezett ülésszakon. Célja az, hogy bebizonyítsa a sokoldalúan fejlett társadalom koncepciójának összhangját a világ eszmei áramlatainak élvonalával.