100 esztendőnk fordulatai I-II. [antikvár]

ELOSZO Az utóbbi 100 év történelmének drámai fordulatai és társadalmi megrázkódtatásai minden előzőt felülmúltak két világháború szörnyű pusztításai következtében, és azért, mert a kommunizmus eszméje népes köztársaságokká testesült a magántulajdon (a tőke, a föld és a termelőeszközök) köztulajdonná államosítása által a világ számos országában, mielőtt azt utópiának minősítve a kommunista politikai osztály eltávolította Oroszországból és Európából. 1914-2014 időszakban Magyarországon élni mindenki számára veszélyes volt. Két vesztes világháború, négyszeri társadalmi rendszerváltoztatás, forradalmak, megtorlások, megszállások és világgazdasági válsághullámok terhelték ezt a történelmi időszakot. Bárki lehetett szép, okos, ügyes, erős, egészséges, kiváló képességekkel megáldott és bölcs egyéniség; azonban mindez kevés voh a túléléshez, mert ahhoz akkoriban főleg szerencsére volt szükség. A misztikus szerencsétől függött, hogy a sérülékeny halandót kivezényelték-e a harctérre, vagy otthonában gázolt-e a harctér keresztül rajta; kirabolták-e, összeverték-e, megeröszakolták-e, megkínozták-e, megcsonkították-e, elhurcolták-e, fogságba vetették-e, éhen halt-e, agyonlőtték-e, aknára lépett-e, belécsapott-e a tüzérségi lövedék, vagy repülőbomba hullott-e a lakhelyére, minthogy háromszor is hadműveleti területté vált az egész ország. A szerencse mellett törhetetlen életkedvre és „rozsdamentes" humorra is szükség volt, különben a hívő ember lelkileg, az ateista pedig idegileg összeroppanhatott. A huszadik évszázad utolsó négy évtizedéből három (1960-1989) békében - de korántsem problémamentesen - telt el a szocialista diktatúrában. Ez volt Magyarország huszadik évszázadi történelmének leghosszabb (hidegháborús!) békeidöszaka. Huszonöt esztendő a rendszerváltoztatás alatt és után (1990-2014) tele volt vitákkal, gyűlölködéssel, politikai árkok ásásával, buktatókkal, feszühségekkel a köztulajdon magántulajdonná „varázsolása" terén, de szerencsére továbbra is békés jellegű maradt.